1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)
KÉPEK JEGYZÉKE: - 2. A szovjet katonák barátkozásuk jeléül ilyen jelvényeket osztogattak a gyerekeknek Nagykőrösön a forradalom idején
ELŐSZÓ HELYETT előtti időszakban is rontotta a közhangulatot a jövedelemszerzésnek az a módja, amellyel a párt apparátusában dolgozók éltek. A közvélemény - a szocializmusban indok nélkül is mindenre kiterjedő felesleges és kóros titkolódzás ellenére - természetesen tudott a vezetők magas jövedelméről, az általuk látogatott üzletek áruválasztékáról, a korábbi gazdagoktól elkobzott kádervillákban folyó dorbézolásokról, és mindez hatalmas felháborodást váltott ki a munkabérükből családjukat nehezen eltartó emberekből. 103 Bár a Kádár-rendszer a hatvanas évek közepén stabil viszonyokat teremtett, és belső ellenzékkel gyakorlatilag nem kellett számolnia, a forradalom 10. évfordulójának közeledésekor azonban a belügyi apparátus - teljesen feleslegesen - szigorú ellenőrzések bevezetését látta szükségesnek. 104 Az egész Kádár-éra alatt végigvonult a belső ellenség felderítése, megfigyelése és megfélemlítése; az évfordulók közeledtével ez a tevékenység mindig felerősödött. A hatvanas években ez korai és felesleges volt, mert az elnyomó gépezet még kitűnően működött. A hetvenes, majd a nyolcvanas években ez az éberség már inkább helyénvaló volt a részükről, azonban nem rajtuk múlt, hogy végül mindez kevésnek bizonyult. A rendszer, amit szocializmus, ill. kommunizmus néven a társadalmi fejlődés legmagasabb fokának tekintettek, egyszer csak ledőlt. Alapja, amelyet kikezdhetetlennek, megbonthatatlannak és örök érvényűnek hirdettek, egyszerűen elporladt. Ez azonban csak a nyolcvanas évek végén következett be. Addig a szocialisták álláspontja 1956-ról vajmi keveset változott. Ha megvizsgáljuk a könyvtárak e témával kapcsolatos - három évtized alatt keletkezett állományát, vagy a sajtótermékek hasonló tartalmú cikkeit, azt látjuk, hogy az 1980-as évek végéig a legkisebb engedményt sem tették vezető ideológusaink '56-tal kapcsolatban. Az „ellenforradalmi" jelző csak nem akart elkopni az évtizedek alatt, indulattal teli beszédek hangzottak el az évfordulókon, valamint az ilyenkor rendszeresen megtartott koszorúzásokon (november 4-én) és kitüntetések átadásakor. Mintha attól féltek volna, hogy a legkisebb lazaság e téren a szocializmust veszélyeztetné. 1956-ról számos alkotás született a rendszerváltozás előtt. Az évfordulók különösen jó alkalmat biztosítottak azoknak a szerzőknek, akik hajlandóak voltak beállni a sorba, és anyagi juttatásért, előmenetelért szapulták azt a forradalmat, amelyre méltán lehet büszke ma is az utókor, amely annyi elismerést biztosított a magyar nemzet számára a demokratikus világban. 105 Az emberek többségének még a szocializmus legsötétebb korszakában is maradt egy kis mozgástere, hogy elvei teljes feladása nélkül biztosítsa maga, illetve családja megélhetését. Lehetőségük nyílt a „becsületes alkura", amely elviselhetővé tehette az elnyomatásban is az életüket, úgy, hogy a becsületük ne sérüljön. A társadalom minden 103 Fekete Sándor az '56-os forradalom okait elemző könyvében (Hungaricus: Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól, Bp. 1989. Kossuth kiad. 231 1.), amit közvetlenül a forradalom bukását követően írt, úgy véli, hogy az ilyen nép felett álló kaszt nem véletlenül alakul ki, hanem az „a szovjet mintájú szocializmus 'normális' velejárója" (58. 1.) 104 A belügyminisztérium egy 1961. január 27-én kelt jelentésében részletesen foglalkozott a belső ellenséges erők tevékenységével, és ezt megküldte az MSZMP KB Politikai Bizottságának, ahol azt 1966. február l-jén megtárgyalták és elfogadták. Közli Cseh Gergő Bendegúz: Állambiztonsági helyzetjelentés az 1956-os forradalom tizedik évfordulóján 289-301. 1., In.: Trezor 2. A Történeti Hivatal évkönyve 2000 - 2001, Bp. 2002.415 1. 105 Ugyanezek a szerzők mára megváltoztatták véleményüket. 35
