1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)

KÉPEK JEGYZÉKE: - 2. A szovjet katonák barátkozásuk jeléül ilyen jelvényeket osztogattak a gyerekeknek Nagykőrösön a forradalom idején

ELŐSZÓ HELYETT A semmilyen hazai támogatással nem rendelkező Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány saját érdekétől vezérelve megtűrte még egy ideig a forradalom alatt alakult helyi igazgatási és közbiztonsági szerveket. A forradalmi- és nemzeti bizottságok, valamint a nemzetőrségek, polgárőrségek munkájára az igazgatási feladatok elvégzésénél és a közbiztonság fenntartásánál még szükség volt, azokat még nem tudta az új rezsim nélkülözni. November 10-e után a régi tanácsi vezetők Pest megyében egyre több helyen tértek vissza a hivatalukba és próbáltak bekapcsolódni a munkákba. A forradalom alatt megalakult közigazgatási szervekkel az együttműködés nem volt zavartalan, és volt település, ahol csak a karhatalom segítségével tudták elfoglalni régi posztjukat a korábbi funkcionáriusok. November végére azonban az egész megye területén helyreállt a „rend", és a nemzeti és forradalmi bizottságok december 8-i feloszlatása már minden konfliktus nélkül ment végbe.

74 Kádárék december elejére már elég erősnek érezték magukat ahhoz, hogy igazi arcukat megmutatva, a szovjet szuronyok árnyékában az erő pozíciójából tárgyaljanak. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága december elején tartott ülésén" kimondta, hogy október 23-án „ellenforradalom" tört ki Budapesten, és meghatározta annak okait is. Ebben összepárosították a Rákosi—Gerő-klikk bűneit a Nagy Imre vezette pártellenzék tevékenységével, valamint Horthy fasisztáit és a nemzetközi imperializmust.

76 Ezek az okok a későbbiekben megkérdőjelezhetetlenné váltak, és évtizedekig kellett tanítani azokat az iskolákban." Berecz János megfogalmazása szerint az MSZMP „alapkövét" képezte az a tétel, hogy 1956-ban ellenforradalom volt Magyarországon.'

8 Az MSZMP vezetése december elejétől teret engedett a tüntetők elleni erőszakos fellépéseknek. Munkásvezetőket, értelmiségieket tartóztattak le, kormányellenes tüntetőket hurcoltak el. Több vidéki nagyvárosban tartottak december elején tüntetést a kormány ellen. Ekkor dördültek el néhány helyen a sortüzek,

79 mintegy jelezve, hogy a kormányelérkezettnek látja az időt arra, hogy a tárgyalásokat félretolva egyértelművé tegye fölényét. A karhatalom megszervezéséhez a Kádár-kormány már novemberben hozzáfogott. A Honvéd Karhatalom

80 mellett Belügyi Karhatalmat is létrehoztak. Tagjait rendőrök, katonatisztek, párttisztviselők, volt AVH-sok közül toborozták, és vattakabátjuk miatt kapták a „pufajkasok" elnevezést. Elsősorban ők léptek fel a tüntetők, sztrájkolok ellen, ők végezték az ellenőrzéseket, razziákat. Számos ki nem vizsgált erőszakos cselekmény, gyilkosság fűződött a nevükhöz. 74 Böőr-Takács im. 310. 1. Egyedül Gyón községben vezérért komolyabb összetűzéshez, ahol a pisztolyával össze-vissza lövöldöző Biksza Miklós járási párrritkárr sajár fegyverével agyonlőtték. Kádár megbosszulta a történteket, személyesen felügyelte a felelősségre vonást, aminek eredményeképpen öt halálos ítélet született. Olyan embert is kivégeztek, aki jelen sem volt a gyilkosságnál. Uo. 310-311. I. 75 1956. december 2-5 között ülésezerr. 76 Az MSZMP 1KB határozata „Az ellenforradalom okairól, jellegéről és következményeiről, a párt elméieri, politikai, szervezeti alapjairól és a legfontosabb feladatokról" címmel megjelent: Júliustól júniusig, Dokumentumok 1956-1957 történetéből, Bp. 1981. Kossuth kiad. 112-127. I. 77 Nem kevés tudományos kutató töltött éveket e pártharározar magyarázatával, indoklásával; munkájuk „eredménye" tanulmányokban olvasható ma is; némelyik még tudományos fokozatot is hozott szerzőjének. 78 Berecz János; Az én rendszerváltásom, Bp. [2006] OK1NA BT 195. 1. 79 December 6-12 között számos helyen volt sortűz: Tatahánya 6 halott, Salgótarján 56 halorr, Miskolc 8 halott, Eger 20-30 halott stb. Sortüzek - 1956. Szerk.: Kahler Frigyes, Lakilelek, 1995. Antológia Kiad. 24. I. 80 Ezeket Münnicb Ferenc és Úszta Gyula szervezték Budapesten 5500, vidéken 5000 fővel. Gergely-Izsák im. 400. 1. 3 30