1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)
Előszó helyett
ELŐSZÓ HELYETT a MEFESZ-t. 16 A budapesti Műegyetemen több ezer diák és tanár egy határozatot fogadott el, amelyben a legfontosabb követeléseiket szedték pontokba. Az itt elfogadott 16 pont 17 országos jelentőségű kérdéseket is érintett, és a későbbi napokban a különböző forradalmi követelések alapjául szolgált. Többek között Nagy Imre-kormányt, egyenrangú magyar-szovjet kapcsolatokat, szovjet csapatkivonást, többpártrendszert, titkos választásokat, a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálatát, politikai foglyok amnesztiáját, a Kossuth-címer visszaállítását, sajtószabadságot, a Sztálin-szobor eltávolítását követelték az egyetemisták. Olyan követelések voltak ezek, amelyekkel a lakosság túlnyomó többsége egyetértett. A diákok elhatározták, hogy követeléseik alátámasztására és a lengyel nép melletti szolidaritásuk kifejezésére 18 október 23-a délutánján „néma tüntetést" szerveznek. Más egyetemek hallgatói, de még tisztiiskolások is jelezték, hogy részt vesznek ezen a demonstráción. Az egyetemista fiatalok Pest megyében is a forradalmi erjedés kovászai voltak. Többségük a budapesti egyetemek hangulatát vitte saját városába, és az ott szervezett értelmiségi klubokban tárgyaltak, vitáztak politikai kérdésekről. Vácott, Nagykőrösön, Cegléden és Gödöllőn működött ilyen klub vagy vitakör a forradalom előtt, ahová eljutott a budapesti Petőfi Körben tartott viták híre. 19 A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a diákok megalakították a MEFESZ Agrártudományi Egyetemi Szervezetét, és kihasználva a főváros közelségét, rendszeresen részt vettek a fővárosi megmozdulásokon. Hallgatóik közül több száz fő ott volt az egyetemisták október 23-i Bem téri tüntetésén és az azt követő felvonulásán. 20 Utólag visszatekintve az eseményekre, s ismerve az akkori feltételeket, elmondhatjuk, hogy október 23-a délelőttje kínálta az utolsó lehetőséget a békés megoldásra. Ekkor még senki sem gondolt a rendszer megdöntésére, a későbbi főszereplők sem sejtették még, hogy mit tartogat számukra az elkövetkező két hét. Ez volt az a pillanat, amikor még állj-t lehetett volna parancsolni az eszkalációnak. A hatalom oldaláról lehetőség nyílt arra, hogy a legkisebb áldozatok árán megoldást találjanak a helyzetre. Választhattak: tárgyalás és engedmény egyfelől, erőszak, a megmozdulások csírájában elfojtása másfelől. Az október 23-án reggel Belgrádból a párt- és kormányküldöttséggel hazatért Gerő Ernő az utóbbit választotta. A rádió bejelentette, hogy a délutánra tervezett diáktüntetést betiltották. 21 Másfél óra múlva, lázas tanácskozások, heves tárgyalások után azonban mégiscsak rákényszerült a politikai vezetés, 22 hogy engedélyezze a felvonulást. A diákok hatalmas sikerként, győzelemként élték meg a pártközpont kapkodását. Az Akadémia utcai pártközpontban csak taktikai okokból fújtak visszavonulót. Jó képet vágtak az ügyhöz, miután erővel fellépni ekkor még nem akartak. Arra nem is gondoltak, hogy a tüntetésből esetleg fegyveres összecsapás lesz, mert a hatóságokon kívül senki nem rendelkezett fegyverekkel. 16 Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége. Egymás után alakultak meg helyi szervezetei az egyetemi városokban (Pécs, Miskolc, Sopron). 17 Több forrás 14 pontos követeléseket említ, mert kezdetben ennyit fogalmaztak meg a fiatalok, és csak később toldották meg két ponttal. 18 Lengyelországban ekkor került hatalomra Gomulka. 19 Böőr László - Takács Tibor: Pest megye 262.1. In: A vidék forradalma 1956, II. köt. Szerk.: Szakolczai Attila, Bp. 2006, 469.1. 20 Este ott voltak a rádiónál is, de többségük tanáraik vezetésével visszatért Gödöllőre. Böőr-Takács im. Uo. 21 Piros László belügyminiszter jelentette be a tüntetés betiltását. 22 A pártközpontba egymás után érkeztek a diák- és munkásdelegációk, s elérték, hogy Gcrőék ne ellenezzék a megmozdulást. Végül a párt felszólította a párttagokat is a részvételre, hogy saját befolyásukat biztosítsák a tüntetők között. 5 11
