Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 24. Lak község

24. LAK község [Kalocsai járás] A községi élet mozzanatai és nevezetesb eseményeirűl bekívánt statisztikai adatokat lehető pontossággal kinyomozva van szerencsém tetszéves [!] használatul felterjeszteni

1 I. Népesség. 3886 hold térségű Lak községének népessége 1248 lélek, jelesen 636 férfi és 612 nő, éspedig a férfiak közül: 1—18 évi van 360, egy évre tehát 20 19—25 évig van 64, egy évre tehát 9 26—40 évig van 105, egy évre tehát 7 41—60 évig van 80, egy évre tehát 4 61 éven felül van 27, egy évre tehát 2 kik közül vallás, nemzetiség és nyelv tekintetében: Római katolikus vallású magyar ajkúak 1 229 Helvét vallású magyar ajkúak 4 Zsidó vallású magyar ajkúak 15 Öszvesen: 1 248 IL A községészségi állapot jó, betegség avagy járvány nem mutatkozik. A tájék közel esvén a Dunához, egészséges éghajlat és jó vízzel bír. Földmüvelés és jószágtartás, szóval mezei munkával foglalkozó népünk egészséges és erőteljes, azért mindennemű munkára, mesterség és hadi szolgálatra alkalmas, és attól nem is idegenkedik, de főképp' lovas szolgálatra lévén hajlandósága, a hadi szolgálathoz ámbár különös előszeretetet nem tanúsít, hanem a huszárt bálványozza. Népünk a közép életkornak örvend, nagyrész 40 és 70 körül, nem ritkán felül, de 90-es is találtatik. III. A termés minősége az időjárásiul függvén — községünk 3886 hold területének földminősége mintegy 1/4 részben első-, 2/4 részben másod- és 1/4 [részben] harmadosztályú lévén — évenkint mintegy 32 ezer osztrák forint értékű középtermést ad, melyből miután egyre másra 1 holdra 8 Ft-on felül esik, községünk termésminősége közép, s a szorgalommal ápolt zöldség, hagyma, paprika satöbbi, apróbb kerti termények hozzá járultával kielégítő. Kereskedés (a fentebb érintett apróbb terményeladásokat kivéve) nincsen. Az apróbb termények eladásával azonban lakosaink az egész országot bebarangolják, ezen áruikkal Tata, Pápa, Győr, Mosón [Mosony] satöbbi, nem ritkán a birodalmi fővárost, Bécset, Horvátországot, Szlavóniát satöbbi, szóval Duna, Tisza, Dráva és Száva partjait megkeresik, miközbe lakosaink egy része, de csakis egy része az év bármely szakát folytonosan utazásba töltvén, tulajdon földjének müvelését elhanyagolja. Miért is községükbe eddigelé az úrbéri viszonyok megszűntével beállott kedvezőbb körülmények mellett is a mezei gazdászatba feltűnő lendület nem mutatkozik, azonban a mostani rendetlen és sok apróbb daraA község bírája által 639/1860. kig. szám alatt a szolgabírói hivatalhoz felterjesztett jelentés. 209