Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 7. Cegléd mezőváros

röl 500 és a város részéről hasonlókép 500, összesen tehát 1000 1100 a öles holdak ado­mányoztattak, a 6 katolika, 8 reformáta és 2 evangélikus vallásfelekezetben tanítók min­degyike pedig fél-fél telki állománnyal s ennek megfelelő legelöilletménnyel javadal­maztalak. Tanítók s tanítónők névsora s fizetése: a) A római katolikus részen Hiibner János IV. osztálybeli tanító évi fizetése 525 Ft, Juhász János III. osztálybeli tanító évi fizetése 175 Ft 35 kr, 1 öl széna, 1 öl szalma, 20 p[ozsonyi?, pesti?] mérő kétszer[es], 6 p[ozsonyi?, pesti?] mérő tisztabúza, 12 pozsonyi mérő árpa, 12 akó bor és 4 öl fa. Zsemlye András II. osztálybeli tanító évi fizetése 154 Ft 35 kr és a III. osztálybeli tanítóéval egyenlő mennyiségű terménybeli járandóság. Lovas János I. osztálybeli tanító évi fizetése ugyanannyi, mint a II. osztálybeli tanítóé. Kovács Antal II. osztálybeli leánytanító évi fizetése 140 Ft 70 kr és a többi tanítóéval egyenlő mennyiségű terménybeli járandóság. Schamberger Klára I. osztálybeli leánytanítónő évi fizetése 281 Ft 40 kr, 40 pozsonyi mérő rozs, 2 1/2 öl fa. b) A református részen Varga Pál V., Konta Alajos IV., Nyújtó Pál III., Szíj Károly II., Kiss József I. osztálybeli tanító, Dömsödi Sámuel IL, Józsa Imre I. osztályú leánytanító és végre Deli János újvárosi vegyes iskolatanító. Fizetéseik mennyisége a párbér cím alatt beszedett gabona árának fentebb vagy alantabb állásától függ, amely szerint a mostani ga­bonaárakat számítva az V. osztálybeli tanító fizetése 350—400 Ft-ig, a többié pedig 300 Ft-ig ausztriai értékben terjedhet. c) Az ágostai evangélikus részen tanító Ferenczi Pál, kinek összes fizetése 240 Ft-ig terjed. d) Az izraelita kultuszközségnél tanítók: Winternitz Jakab és Schvarczenberg Dávid, az első 440, az utóbbi pedig 400 Ft évi fizetéssel. e) A közös rajziskola tanítója Krisztiáni Alajos 500 Ft évi fizetéssel. VIII. Vízvezetésekre vonatkozólag megemlíttetik, miképp az úgynevezett Gerje, Perje és Körös vizek csatornázása végett, melyek rendetlen lefolyásuk miatt tetemes földrésze­ket használhatatlanná tesznek, néhány évvel ezelőtt az érdeklett községek, úgymint Ceg­léd, Nagykőrös, Abony, Törtei, Tószeg, Tiszavárkony, Pusztajenő [Puszta Jenő], Jászal­sószentgyörgy (Jász Alsó Szent György] és Fényszaru részéről gróf Vratiszlav Lajos úr elnöklete alatt egy bizottmány alakult, mely az említett vizek mikénti szabályozására néz­ve megállapodván, a lejtmérési munkálatot elkészítette, s a tettleges kivitellel van hátra, mely a megkívántató pénzeszközök hiánya miatt akadt fenn. Községi kút van 31, amelyek a fennforgó szükséglet kielégítésére elégségesek. IX. Kőjárda nincsen. X. Kóroda eddigelé hiányzik ugyan, azonban annak mielőbbi létesítése a községvá­lasztmány által régtől ápolt óhajának foganatosíthatására elhatározva lévén az építési és költségterv — mely szerint a 24 öles hosszú, 6 öl széles, 20 betegre számított, 4 kórszobá­ból s egyéb mellékhelyiségekből állandó épület költségei mintegy 7000 Ft-ba kerülnének — felsőbbi megerősítésre vár, s hogy ily ápolda még eddig létre nem jött, a községnek a forradalmi események következtében kimerült pénzviszonyai okozták. Kórodai alapítványul 1854. évi január 17-én a helybeli ifjúság által rendezett táncvi­galomból bevétetett 54 Ft 14 kr, mely tőkésíttetik, s e célra a cs. k. koronaherceg szeren­csés születése 50 örömére tett adakozásokkal, s más apróbb jövedelmekkel együtt jelenlegi értékbeli állapota 507 Ft 21 3/4 kr-t tesz. Rudolf trónörökös 1858. augusztus 21-én született. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom