Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 44. Vadkert község

XXni. A fogyasztási adót a község maga haszonbérli és kezeli. A borfogyasztás s korcsmák után albérbe adva szerződésileg, a hiányzó öszveg a szőlőkre kapaszám szerint vettetik ki. XXIV. Húsmérési szabadalmazás ez évben nem történt. XXV. Ügyvédek, mérnökök, orvosok nincsenek. Van egy községi sebész, 17 kereskedő, 97 iparos. Gyárak, gőzmalom, céhtanyák nem léteznek. XXVI. Telekkönyv alakítás, rendezés nem történt. Mértékhitelesítő intézet nincs. A cselédügy pontosan, szabályszerűleg s elegendő szigorral kezeltetik. XXVII. Községi vágóhíd nem létezik. XXVm. Utcai világítás nincs. XXIX. Gazdasági ágazatok, melyek jövedelmezőbbekké tétettek, ez évben ki nem mutattathatnak. A község haszonbéri bevételei: a féléves korcsmáitatás után 116 Ft, 18 hold homokos kaszáló után 20 Ft, egy szárazmalom után 390 Ft. A közlegelőn javítás nem történt. A község az elősorolt haszonbéreken kívül legkisebb jövedelemmel nem bír. XXX. A marhatenyésztés meglehetős sikerrel űzetik. Szarvasmarha van egyesek birtokában mintegy 1200 darab. A lótenyésztés egyeseknek szinte kedves foglalatosságává vált, melynek nemesítése a kincstári ménekkeli hágatás és már néhányak által gyakorlatba vett istállózás útján történik. XXXI. A szőlőmívelés a községi lakosság által jó sikerrel eszközöltetik, s annak egyik főbb élelmi forrását képezi. Az erdő a földbirtokos uraságé, ritkán vágatik, évenkint legfeljebb 150 Ft-ot jövedelmez. XXXII. A község általános figyelmét igénybe veszi a községi hivatalnokok és szolgák, útfelügyelő, gyepmester, fegyveres őrség, a tagosításnál működendő lánchúzók, árvaszék fizetése, épületjavítási s biztosítási költségek, katonaszállítás, irodai s fűtési szükségletek, a vasárnapi iskolatanításért járó díjak, melyek a községnek a félévi korcsmáitatás, 18 hold kaszáló s malom utáni jövedelméből és az egyes lakosokra az egyenes adó forintjai után kivetett községi pótadóból fedeztetnek. XXXIII. A katonaállítás évenkint a járás székhelyén megjelenő cs. kir. sorozó bizottmány előtt sorshúzás útján történik. Ez évben állítás, felmentés s kiváltás nem volt. A múlt évi kötelezettek száma: I. korosztályból 105, Il.-ból 71, IIL-ból 45, IV.-ből 54, V.ből 39. XXXIV. Az adópénztárt a cs. kir. megyei felügyelői s járási szolgabírói és adói hivatalok időszakonkint, a községi pénztárt pedig a községi bíró, jegyző vagy segédjegyző ellenjegyzik. XXXV. A községnek ingó vagyona, erdeje, kamatra kiadott tökéje s állampapírjai nincsenek. Ingatlan vagyona csupán a XXIX. pont alatt leírt 18 hold homokos kaszáló és szárazmalomból áll, melyek 410 Ft-ot jövedelmeznek. A kaszáló fekszik a tázlári határ felé, a Téglakúti dűlőben, a szárazmalom pedig a helység közepén. XXXVI. A községi 1849. évtől fogva hátramaradt számadások 1859-ig bezárólag elkészítve már megvizsgáltattak. Az 1849., 1855., 1857., 1858. és 1859. évi számadók fel is mentettek. A többi évi számadásokra pedig a zárfelvilágosítások rég beadattak a megyei cs. kir. számvevőséghez. XXXVII. A községi elöljárók névsora következő: Szőke András bíró, Gáspár Mihály esküdt s adószedő, Tagai György képviselő, s községi pénztárnok. Martin János, Gselman Ádám, Font János, Eiler János, Varga György, Jungfleisch József, Balázs Mihály, Holczemer János, Vindecker Ádám, Hegyi Mihály esküdtek, fizetés nélkül. Bartolome Henrik, Font Ernő, Hachbold György, Átrok Pál, Lehóczki Miklós, Triebl Konrád, Kovács Se338