Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 43. Uszód község

Ugyanis az 1830. évi összeírás szerint kimutattatik: szarvasmarha 641 db, lovak együtt 458 db, összesen 1099 db. Jelenleg pedig a legkedvezőbb időjárás mellett is, midőn a legjobb legelő lehet: szarvasmarha 515 db, ló 410 db, öszvesen 925 db, és így 174 darabbal kevesebb mutatható ki. XXXI. A szőlőmívelés e község határában azért, mivel a szőlőművelésre alkalmas hegyek nincsenek s a föld kemény agyagos minőségű, éppen nem gyakoroltatik. A határban itt-ott található erdők többnyire fűz- s ehhez hasonló lágyfákból állanak, igen keveset vagy éppen semmit sem jövedelmeznek. A levágatni szokott fa az illető tulajdonosok szükségletére sem lévén elégséges. Ami az erdőkezelés módot illeti, a fák minden 3—4. évben csonkoltatnak meg, s csak akkor vágattatnak ki tőből, ha egészen elévülnek, s ahhoz többé remény nincs, hogy ágakat neveljenek, és ha már a közeledő Dunába dőlés veszélyének kitétetve látszanak lenni. XXXII. A község átaljános figyelmét igénybe vett mindennemű kiadások s ezeknek fedezés módja a XX. szám alatt elősoroltakban részletesen kimutatva vannak. XXXIII. Katonaállítástól köztudomás szerint ő császári királyi apostoli felsége folyó 1860. évben országunkat legkegyelmesebben felmentette. Múlt évi állításkor csupán az I. korosztályból volt 17 katona kötelezettség alatt, ezek közül besoroztatott 3, azonban 11 részint örökre, részint ideiglenesen felmentetett, míg három, miután az egész járásra vetett illeték már kitellett, meg sem vizsgáltatott. A besorozottak közül egy sem váltatott ki. XXXIV. Pénztárak a cs. kir megyei aladófelügyelőség által évenként több ízben, a megyei cs. kir főadófelügyelőség által egyszer évenként rendesen megvizsgáltatnak s ellenjegyeztetnek, minek következtében a pénztárak mindenkor a lehető legnagyobb rendben tartatnak s kezeltetnek. XXXV. A község ingó és ingatlan vagyonai. 1. Szántóföldje van 48 hold, melyből 28 hold haszonbérbe adatik évenként, s jövedelmez 190—200 forintot ausztriai értékben. 20 hold a községi jegyző használatában van. 2. Kaszálója 220 hold, melyből 11 hold a községi jegyző, 13 hold a községi csőszök használatában van. 8 hold 1854. évtől 1866. évig államkölcsön törlesztési célból haszonbérbe adatott, s a haszonbéri a szerződési feltételek szerint az első 5 év alatt befizettetvén, ugyancsak az államkölcsönbe fizettetett. 112 holdnak fűtermése pedig évenként árverés útján eladatni szokott, melyből 300—400 forint ausztriai értékben vételeztetik be évenként a községi pénztárba. 3. Kertje 4 1/2 hold, melyből 1 hold a községi jegyző használatában van, 3 1/2 hold pedig haszonbérbe adva. Jövedelme évenként 70—80 Ft ausztriai értékben. 4. Fűzes erdeje 25 hold, itt évenként annyi fa vágattatik, amennyi a községháznak szükségletére elégséges, s csak rozséból adatik el évenként 3—400 kéve, mi a község pénztára javára igen keveset jövedelmez. 5. A községházon, jegyzői lakon s pusztai csőszházon kívül — melyek mit sem jövedelmeznek — semmiféle épületei ez idő szerint nincsenek. 6. Tőkéje van a községnek 4567 Ft 44 1/2 kr ausztriai értékben, mely összeg száztól 6os kamattal 274 Ft 5 kr-t jövedelmez évenként. 7. Államkölcsön papírjai a községnek nincsenek, mivel felsőbbi engedéllyel azok eladattak, az eladás folytán bevett összeg a község tökéjéhez csatoltatott, s azt 4567 Ft 44 1/2 kr-ra szaporította. A községnek jelenlegi állapotában semmiféle birtokát jövedelmezőbbé tenni nem lehet. Igenis lehetne akkor, ha a megkezdett tagosítás vagy szabályozás keresztülvitelekor a szántóföldek és kaszálók egy tagban, a legjobb helyen jelöltetnének ki, és a kaszálók is 333