Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 41. Újkécske község
Tűzoltó eszközzel is bír e község, mely áll egy nagy vízi puskából és egy lajtból. A házak összes száma 510. Folyó évben két ház épült újból. Telepítvény nem történt se a folyó, se a múlt évtized alatt. V. Katonai beszállásolás nem szokott lenni, se kaszárnyája nincs e községnek, ennél fogva ilynemű kiadása sincs. VI. Hogy a községi épületekre gond fordíttatik, onnét tűnik ki, hogy ezek jó karban vannak, ezekre évenként fordított összeg, hozzáértve a tűzkár elleni biztosítás összegét, 40 forintra tehető. Becsára a községházának 1500, az oskolaépületnek 3000 Ft. VII. Az oskola két alsó elemi osztályból áll. Ennek helyzete jó, erre fordított kiadás évenként 15—20 forintra tehető. Tanoncok száma 152 fi, 143 leány. Taníttatik hetenként 26 óra. Tanító fizetése, ki egyszersmind kántor is, 500 forint. Iskolaalapítvány nem létezik. Jelenlegi tanító és kántor Lovas János, segédtanító Kis Ágoston, ez utóbbi fizetése 50 forint. Ami az előadást illeti, valamint ez, úgy a tanulásbani előhaladás dicséretes. VIII. Vízvezetések szüksége határunkon nem forog fenn, közutak [!] 220 állítása sem, a már létezők folyó évben a rendkívüli esőzések miatt megrongáltattak, de a munka szüntével még ez ősz folyama alatt helyre lesz hozva. IX. Köjárdánk nincs. X. Se koródája, se szegényápoldája nincs e községnek, se kórodai alappal nem bír. XI. Ösztöndíj alapítvány nem létezik. XII. Se dologházi, se gabonatári alapítványok nem léteznek. XIII. Nem a község, hanem az abonyi uradalom pártfogója a templomnak, de ennek, valamint kápolna, se keresztalapítvány, se tökéje nincs a bevett pénzről, mely leginkább a perzsélből jön; a helybeli plébános úr visz számadást és ez rendben van. XIV. Minthogy e község semmi földet nem bír, ennél fogva mit sem adott el. XV. Az árvabizottmány által kezelt pénz tesz 7745 Ft 80 kr-t. XVI. Szegényintézet nem létezik, a szegényi pénztárba van 37 Ft. XVII. Országos fejedelmi [adó]tartozás volt 13 064 Ft 20 kr. Ebből a mai napig be van fizetve 7487 Ft 47 kr. Marad tartozás 5576 Ft 73 kr, mely tartozás azonban az adóév lejártával megszűnik, minthogy akkorra az be szokott fizettetni. XVIII. Közmunkaváltságból befolyt 3 Ft 36 kr. Hátralék nincs. Országutjaink nem a legjobbak. Ennek oka, mivel a közmunkaerő távol vidéken használtatik fel, a községi munkaerő pedig kevés arra, hogy a határbeli országutakat jó karban lehessen tartani. Hidak nem léteznek. Faültetés mindinkább népszerűségre talál és jobban halad minden évben. XIX. Községi adó a folyó évben tesz 1353 Ft 66 kr-t, a múlt évi hátralékkal együtt 2913 Ft-ot, melyből bevétetett 1375 Ft. Van még hátralékba ,1538 Ft 34 kr, mely azonban az adóév leforgásával be fog folyni. XX. Felsőbbileg helybenhagyott előszámítás szerinti bevétel tesz 1355 Ft 66 kr-t, mely adó után van kivetve, éspedig a földadó-forint után 13 kr, a személy-, ház- és jövedelmi adóforint után 32 kr. Magánybevétel nincs. Plébániai, tanítói fizetésekre mi sem adatik, mivel fizetéseik párbérből folyik be. Tiszti fizetésekre kiadatik 842 Ft, javításokra mintegy 60 Ft, kamatra semmi. XXI. A községnek van követelése a volt birtok arányában, mely követelés 753 Ft 6 kr-t tesz, mely azonban részint betáblázás által van biztosítva, részint a kifizetés folyamat alatt áll. A kérdés itt a közkutakra vonatkozott. 321
