Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 40. Törtel község

40. TÖRTÉL község [Ceglédi járás] Puszta Törtei községének statisztikai leírása I. Törtei községének öszves népessége a tanyai lakók beszámításával 2013 lélek, ezek között 1575 római katolikus, 294 helvét vallású, 144 ágostai és 11 izraelita, nemzetiségre nézve mind magyarok. II. A község helyi fekvésénél fogva egészséges léggel bír, helyi betegségek ismeretlenek. III. A község határa egész kiterjedésében 9304 hold és 814 D öl — 1600 a ölivel számítva egy holdat —, reklamáció után megállapított osztály alapján az adótelekkönyv szerint 24 799 Ft 10 kr tiszta jövedelemmel felvéve. Az egész határterületnek egynegyed része közép jóságú, székes vegyületü és helyenként vizenyős, tiszta búza és szénát termő fekete föld; egynegyed rész[e] feketés és hellyel sárgás homok vegyületü, rozsot, kukoricát és vizenyős természeténél fogva a dohányt is jól termi. Ezen részén a határnak keresztül húzódik az úgynevezett Büdös-ér, melynek mentén több terméketlen vízállásos lapányok, milyenek az úgynevezett Fehér- és Kakastó találtatnak. A határnak kétnegyed része átalában véve futóhomok, úgyhogy szeles években a bevetett rozsmagot többnyire a szél kihordja, amiért is ezen résznek termése szorosan a legkedvezőbb időjáráshoz van kötve, átalában véve rozsot, zabot és silány jóságú szénát terem. Ezen részén a határnak keresztül húzódik az úgynevezett Kővágólapos, melyben 2—3 láb mélységnyire építéshez használható réteges porhanyú kő találtatik, amiért is ezen nagyobb kiterjedésű lapos, hideg természeténél fogva csak a nyári forró napok beálltával szolgáltat kevés szénát és legelőfüvet. E községnek helyi kereskedése nincs, azonban a gazdasági termények eladásánáli nehézségekben a kereskedés általános hanyatlása vehető észre. A mezei gazdálkodásban néhány évek óta szintén hanyatlás tapasztalható, mit leginkább a gabnaáraknak a magas cselédbér és napszámmali aránytalansága okoz, de ez már részt onnét is van, mert a tetemes adó és egyéb teherfizetések annyira kimerítik a gazdálkodó osztály pénzerejét, hogy az nem képes a gazdálkodáshoz legszükségesebb beruházásokat sem megszerezni. A baromtenyésztés 1846. évben történt tagosítás óta itt hanyatlásnak indult, minek oka abban rejlik: először mert a birtok tagosíttatván, a kisebb birtokosoknak lehetetlen [a] legelő hiánya miatt a baromtenyésztés, másodszor, mivel az 1847. év óta egész 1855. évig tartó magas gabnaár minden birtokosnak ösztönül szolgált arra, hogy mentül több gabonát termesszen, úgyhogy az azelőtt baromlegelő és kaszálónak használt földeket is szántásvetés alá fordítván, ezáltal a baromtenyésztés annyira öszveszoríttatott, miszerint a birtokosok legfeljebb csak annyi barmot tenyésztettek, mennyi a földmívelés és háztartáshoz elkerülhetetlenül szükséges volt. Jelenleg beismertetett ugyan, hogy a baromtenyésztés a körülményekhez képest hasznosabb és jövedelmezőbb volna a földmívelésnél, azonban pénz hiánya miatt képtelen a gazda a tenyésztést megkívántató barmokat megszerezni. IV. Közbátorság folyó 1860. évben. a) A személybiztonság nem volt veszélyezve. b) Vagyonbátorság — a folyó évben 6 db ló lopatott a legelőről, és két tanyai lakáson a kamra kiásatván, onnét zsírszalonna és egyéb élelmi cikkek lopattak el, ezek eránt a járási cs. k. szolgabírói hivatal kerestetett meg, azonban ennek eredménye nem lett. 314