Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 2. Akasztó község Ács-Ökördi pusztával

XXIX. Gazdasági ágazatok. Miután a községnek 16 hold földjén és 1/2 évi korcsmáltatási jogán kívül mije sincs, jövedelmezőbbekké nem tétethetnek, mert ezek is haszonbérbe adva, a földek után egyes lakosoktól befolyik 41 Ft 30 kr, a félévi korcsmáltatási jogért 1184 Ft 50 kr. Közlegelő a tagosítás folytán nem létez, ezt csak az egyesek javítandhatják majd annak idejében; más jövedelmi forrása, tulajdona a községnek nincs. XXX. A mezei gazdászat fő tényezője a rossz termelés, mi ezen évben szinte csak egy éven teljesülhetvén, miután a földek mérnöki munkálat alatt lévén, az egyeseket illető rész csak tavaszkor mutattatott ki, s így azok kukoricával elvetve ezen évben legjobb termést adhat. A marhatenyésztés volt eddigelé [a] fő gazdálkodási célja a lakosoknak, de a tagosítás bekövetkeztével a közlegelöktől elesvén, marháját kénytelenítettek a lakosság eladni. Mesterséges széna- s takarmány termesztésre nézve még a földek igazítva nincsenek, minek folytán a marhatenyésztés is pangásban van. Jelenleg a marhastádium áll: fejőstehén 225, jármos ökör 235, rideg marha 231, hámos s igás ló 391, meny [!] 43, sertvés 161, juh 7682, szamár 24. A lótenyésztés azonképp pang: 1-ször a takarmány, zab és legelő hiányától, 2-szor pedig a ménlovak hiányából, ugyanis a ménlovak a cs. k. kincstár által állíttatnak ki, ezeknek székhelyeik a hágatás alkalmával Kiskőrös, hova a kancákat hetenként csak egy nap lehetvén bevezetni, akkor is gyakran történik, hogy a mének vagy hágtak már, vagy pedig a kancának fájlása[?] épp azon időben szűnik meg, így tapasztalás szerint 114 kanca lótól évenként nem több, mint 5—8 csikó szaporodik, s ezek is a zab hiánya és a kancáknak szünet nélküli fuvarozása miatt a csikók satnyák, s 10-től 13 marokig nőni képesek csak. XXXI. Szőlőművelés igen kicsinyke űzetik, miután Akasztónak ahhoz alkalmas földje nincsen, körülbelül 318 hold használtatik szőlőkerteknek, de szikes és alacsony fekvésük miatt igen silány és rossz bort teremnek. Erdő egyátaljában nem lévén, de egyes fák sem tényésztethetők. XXXII. Az / alatti kimutatás szerint kivetés útján. XXXIII. Katonaállítás évenként szokott történni, éspedig a korosztályokkénti összeírás szerint sorshúzás útján, folyó 1860-ik évre az azonban megszüntettek. XXXIV. A pénztárak időszakonként a cs. k. megyehatósági adófelügyelő, úgy a cs. k. szolgabíróság által ellenjegyeztetnek, eddigelé mindenkor rendben találtatván, mi az illető naplókba fel is jegyeztetett. Az illető hivatalnokok kötelességeik teljesítésében tevékeny és szorgalmatos. XXXV. A 7A alatti kimutatás szerint, azon megjegyzéssel, hogy ha a föld huzamosb időre adatnék haszonbérbe, annak trágyáztatása kikötésével, idővel jövedelmezőbbé tétethetnék. XXXVI. A községet érdeklő számadások minő stádiumbani lételök: a) A községi mindennemű számadások bezárólag 1858/9. évig befejezve a cs. k. megyehatósági számvevői hivatal által megvilágítva s helybehagyva, ugyan az illető számadók minden további felelősség terhe alól végképp felmentve vannak. Azon megjegyzéssel azonban, miszerint Judák Mihály az 1856/7. évi községi pótadóról vezetett számadásaira tett észrevételekben még 51 Ft 71 kr-ban lévén elmarasztalva, az eziránti felvilágosítások pótlólag lesznek bemutatandók, úgy szinte az 1858/9. évi számadó, Zsellér János is 43 Ft 68 kr elmarasztalás iránt tartozik magát igazolni. XXXVII. A községi hivatalnokok és szolgák névsora és fizetésekrőli jegyzék •///• alatt csatoltatik. 30