Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 37. Szeremle község
37. SZEREMLE község [Kalocsai járás] A Cs. K. nagytekintetű Pest-Solt Megyei Hatóság által a községi élet mozzanatai s nevezetesebb eseményei feletti kérdőpontokra Szeremle község részéről adott alázatos feleletek I. Szeremle község összes népessége a katonák levonásával szám szerint 2180, mindannyi magyar, ebből református 2136, római katolikus cigány 40, zsidó 4. II. A községállapot határozatlan a megkezdett és folyamatban lévő elkülönözési per miatt. Határunk nagyobbrészt vízáradásoknak van kitéve. III. Termesztetik a határban tiszta, kétszer búza, zab, árpa, kevés rozs, kukorica, krumpli, bab s más kevés főzelékneműek. Kereskedés nem űzetik velük, csak magánhasználatra fogyasztatik. Kereskedést egy izraelita, egy magyar folytat kicsinyben. Gazdászat, amennyiben csak a sok darabokból álló 1/4 telkeket képező földek engedik, jó folyamatban van. IV. A vagyon- és személybátorság nemcsak 1860. évben kielégítő, de az azelőtti években is, úgyhogy évszámokra történnek, akkor is csak kisebb lopások, rablás vagy gyilkosság évtizedeken át sem. Felügyeletet gyakorolnak a cs. kir. csendőrök, községi közőr és falubeli éji őrök. Gyulladások szinte évtizedeken által sem történnek, mindamellett oltóeszközökkel bír a község kisebb mennyiségben és felülőrködő bizottmánnyal, Az építészeti felügyelet felsőbb hatósági engedély mellett a községi elöljáróság által gyakoroltatik. Tűzkárok elleni biztosítások egyre szaporodnak. Tűzoltóeszközeink: 1 vízipuska, 3 lajtorja, 3 csáklya, 1 vízi lajt, 12 vászon vízhordó kanta. Az építés nádfedélre történik, összesen a házak száma 476-ból áll. V. Katona beszállásolások egyes házaknál történnek, mivel kaszárnya nincs. VI. Községi épületekre nagy gond fordíttatik a községi elöljáróság által. A költségek a községi pénztárból fedeztetnek a felsöbbileg megállapított terv szerint. Az épületek jó karban vannak, becsáruk 2000 forint. VII. A községben van két osztályból álló népiskola, úgymint fiú- és leányiskola; új iskola felállítása nem szükségeltetik. Az egyik osztály a fiú-, a másik a leányiskola. Tanuló 69 fiú, 63 leány, öszvesen 132. Az iskolázás szorgalmatosan gyakoroltatik. Az iskolának semmi alapítványa nincs. Tanító Borda Károly, neje Bérkény Ida. Jelenleg másik tanítói állomás üresen áll. Évi fizetése a nevezett tanítónak készpénz 25 Ft 20 kr, 39 p[esti?] mérő búza, 15 p[esti?] mérő zab, 50 font hús, 60 font sózott faggyú, 2 icce méz, 2 icce vaj, 4 boglya, 25 petrencés, 12 öl fa, 4 akó bor és minden iskolás gyermektől kap tanításpénzt, 42 kr-t, egy véka zabot. Van ezen kívül 439 D öl szántó és 3 hold 194 D öl kert s kaszálóföldje. VIII. Vízvezetések nincsenek, a közlegelőn 2 kőkút is van, a községben pedig szükséges mennyiségben léteznek kutak. Intézkedés vagy tárgyalás ez ügyben nem szükségeltetik. IX. Kőjárda nincs. X. Kóroda, szegényápolda és kórodai alapítvány nincs. XI. Ösztöndíj alapítvány nincs. XII. Dohány- és gabonatári alapítványok nincsenek. XIII. A községben mint református helyen, az egyház nép által tartatik fenn, minden alapítvány nélkül. 298
