Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 2. Akasztó község Ács-Ökördi pusztával
Uj építkezés folyó évben csak 3 történt, nevezetesen egy lakház bolttal, 1 szárazmalom és egy 8 öles községi istálló. Házak összes száma 455, ezek közül azonban 6 ház oda hagyva üresen áll. Akasztó község már 1291. évben Okosztó 26 név alatt ismertetett, de hadjáratok folytán elpusztulván, 1719. évben 27 újólag telepítettek, 1727. évben gróf Koháry Istváné, később pedig gróf Batthyány család birtoka lön. V. Katona beszállásolásra nézve kaszárnyák, s így ezekrei költségek nincsenek, hanem átkelések alkalmával az egyes gazdáknál szállásoltatnak el. VI. A községi épületek az elöljáróság által gondviseltetnek, s a reájuk fordítandó költségek a községi pénztárból fedeztetnek. Jelen évben építtetett egy 8 öles hosszú, 3 öl szélességű lóistálló, a többi épületek meglehetős karban találtatnak. VII. Eddigelé egy osztály elemi iskolája volt, mely 299 gyermek által látogattatván, ezek közül 162 férfi- és 137 leánygyermek volt. Folyó 1860. évi október 1 -tői kezdve azonban egy altanítói állomás alakíttatott, és így két osztály leend. Az iskola helyisége nemrég épülvén, jó karban és tisztán tartatik. A gyermekek [a] téli hónapok alatt szorgalmasan járnak iskolában, ellenben a nyár bekövetkeztével, különösen a nagyobbak, mezei gazdaságnál használtatnak. Eddigelé Nagy Antal tanító maga lévén, ernyedetlen szorgalmat és illő bánásmódot tanúsított, minden próbatét alkalmával dicséretet aratván, ennek évi fizetése szabad lakás, 241 Ft 50 kr készpénz és 36 hold tagosított föld használata. A leendő altanító, Kóber Szilárd fizetése szabad lakás a tanítói lakban, 184 Ft 80 kr készpénz és szinte 36 hold föld használata. Iskolai alapítványok nem léteznek. VIII. Vízvezetések nem léteznek, közkutak azonban elegendő mennyiségben vannak, annyival is inkább, mert magánylakosoknál is majd' minden 3. háznál van kút. IX. Kőjárdák általában nincsenek. X. Koródák, szegényápoldák, úgy kórodai alapok nem léteznek, van azonban [a] községi szegények néműleges segélésére 170 Ft 52 1/2 [kr-]ból álló pénzalap. Betegek száma eddig csekély volt, többnyire felgyógyultak, s ezen évben január 1-től augusztus 25-ig 36 halálozás történt. XI. Ösztöndíj alapítványok, mikhez a község ajánlási joggal bír, nincsenek. XII. Dologház s gabonatári alapítványok nem léteznek. XIII. A község nem egyházi pártfogó, hanem a templompénzek a helybeli lelkész, nagyt[isztelendő] Navratil Eduárd 28 plébános úr által kezeltetnek a kerületi esperesség ellenőrködésével. Van azonban templomi pénz 970 új Ft, de ezen összeg a lakosoknál — kötvény mellett — kiadva találtatik. Ezen összeg 400 Ft adóssággal terhelve van, mely a templom építéséhez szükségeltetvén — a lakosoknál kintlévő pénzekből be nem hajtathatván rögtön —, a kalocsai érsek ő excellenciájától kéretett kölcsön. XIV. A község telkeket el nem adhatván, ilyenekért mi sem is folyhatott be. Az eddigelé kimutatott 16 hold községi föld ellenben 41 folyó évi fizetésért haszonbérbe van kiadva az egyes lakosok részére. XV. Az árvabizottmány által kezelt árvapénz tömeg áll 21 979 Ft 78 kr. Akasztó első okleveles említése „Okozthov" néven ekkor történik. BÁRTFAI SZABÓ 134.; FEJÉR VI/1/142.; vö. PESTY 23. Megszállása már 1718-ban megkezdődik. KOSÁRY III. táblázat; PETRÓCI 142.; BOROSY 1997, 11/710.; vö. PESTY 23. Navratill Eduárd (1827—?) 1857-től akasztói plébános. SEMATIZMUS 1860, 136. 2ö
