Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 35. Szentbenedek község
A régi adó alapjául szolgáló telekkönyvről szinte ezt mondhatjuk. Jelenleg a tagosítás befejezése után természetes, hogy a hi tel telekkönyvet rendezni, illetőleg újraszerkeszteni szükséges. Ezen új hiteltelekkönyv már — miután minden részlet földmérnökileg van felmérve és felvéve — az elsőnél, hol a felvétel lépés szerint történt, bizonyosan tökéletesebb leend. Szinte ez alapon várható az adó alapjául szolgáló, most mindenesetre teljesen újból szerkesztendő régi telekkönyv kijavítása is. Mértékhitelesítés tekintetében a község a Kalocsai Mértékhitelesítő Hivatalhoz tartozik. Egyébiránt miután a községnek szőlője nincs, hordóra, következőleg hitelesítésre sem igen van szüksége. A cselédrendszer behozatala a gazdák és cselédek közti jogviszony szabályozása által a legóhajtottabb gyümölcsöket termi meg, úgy a hatóságok, mind a gazdák és cselédek részére. A cselédkönyv biztosíték a gazdára, hogy cselédje könnyelműen el nem hagyja, s ajánlólevél a cselédre nézve, ha abba időről időre pontos és hű szolgálatai az illető gazdák által bejegyeztettek. Szóval ez is egyik szülötte a magas kormány atyai gondoskodásának. Csak az a kár, hogy a legszigorúbb rendeletek dacára még mindég vannak cselédek, kik magokat cselédkönyvvel folyvást el nem látni és gazdák, kik az ily cselédeket felvenni bátorkodnak. A cselédkönyvek kiadását a cs. kir. tekintetes szolgabírói hivatal gyakorolja, minden darab kiadásához az elöljáróság belátása szerinti ajánlattal járulván. Takarékpénztárunk itt, valamint az egész járásban még nincs. Hisszük azonban, hogy az uralkodói kegy, ha magunk is igyekszünk népei javára, majd gondoskodik azok ebbeli szükségleteiről. XXVII. Mint [a] XXIV. alatt említtetett, e község húsmérés tekintetében szükséget lát. Ritkán vágnak húst, mert vágóhíd és mészárszék egy az uradalom által bírt s a község derekán fekvő helyiségből telik ki. A gyakori vágás szükségessé tenné ezen vágóhídnak a községből a felsőbbi rendeletekhezi kivüllebbezését, de midőn az egész éven át alig vágatik le 3—4 db nagyobb marha, nézetünk, s a községi orvos már kikérdezett véleménye szerint is, itt nem látszik kikerülhetetlenül szükségesnek ama rendelet alkalmazása. A vágóhíd egyébiránt, mint fentebb mondatott, az uradalomé, ki azt az egy fedél alatt lévő korcsmával s korcsmáltatási joggal szokta évenként haszonbérbe adni. XVIII. Utcai világítás e községben nincs. XXIX. Jövedelmezőbbé tett gazdasági ág itt átalába a mezei gazdászat a III. pont alatt kifejtett okokon. Községi haszonbéri bevételek XX. alatt elsoroltattak. Közlegelőnk nem tüskés, nem homokos, nem mocsáros, eddigelé javítás nélkül is megfelelt rendeltetésének. A községnek mint erkölcsi testületnek jövedelemforrásai XX. alatt elsorolvák. A község lakossága egyébiránt jövedelmeit tiszta búza-, árpa-, kukorica-, köles-, repcevetéseiből, len, kender termesztményeiböl és a még e tájékon sárközi zöldség cím alatt folyvást híres — s míg tenyésztése annyira, mint jelenleg el nem terjedt, felette jövedelmező — sárgarépa, gyökér, saláta, burgonya, vörös- és fokhagyma stb. veteményeiből meríti. Szép jövedelmet húz még e község, mikor ideje van, a gyümölcstermesztésből, nem lévén egyetlen egy ház is több-kevesebb gyümölcsfa nélkül. Csak az a sajnos, hogy 6—7 évben egyszer van ideje a gyümölcstermésnek, például már 4 év óta rossz gyümölcstermés van, s folyó évben is, a diót kivéve, semminemű gyümölcs terméséhez nincs kilátás. Leginkább díszlenek itt a dió, mogyoró, alma, körtvély, szilva, eper — őszibarack, mandula nemigen — nyári barack, meggy, cseresznye éppen nem tenyésznek. 286
