Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 35. Szentbenedek község
közvetlen egyházi úton járulnak ugyan illető egyházaik gyámolítása s pártfogolásához, de közigazgatási, vagyis községi elöljárói úton nem. XIV. A község mint erkölcsi testület nem adott s nem ad el telkeket. Egyes lakosok között történnek adásvételek, éspedig adásvétel útján a községi gazdaság által bírt 30 telekből évenkint 1 telek, közösen bírt 120 hold kertekből 6 hold; 120 zsellértelekből 6 beltelek s épület jut más tulajdonos birtokába. Középár szerint egy telek föld 4000 ausztriai értékű Ft, egy holdnyi kert, 1200 • ölben, 400 ausztriai értékű forintokért, egy zsellérház fundus, épülettel 240 ausztriai értékű forintokért — nem értve ide az ajándékozás és halálozás folytáni birtokátruházást, mely úton évenkint hason mennyiségű térségek jöhetnek a birtokosok személyét tekintve változás alá. Egyébiránt megjegyzendő, hogy folyó évben a már-már keresztülvitt tagosítás folytán — kivéve a kerteket s belfundusokat — az egész határ — a tulajdonos egyéniségét nézve — változás alájön. XV. Az 1855. év végén, midőn az előbb helyben kezelt árvapénzek akkori árvatútor, Pintér György által a megalakult járási árvabizottmány kezelése alá átszámíttattak, a helybeli árvák összes tőkéje 6705 Ft 7 2/4 kr pengőpénzben volt. A jelen állásról e községnek tudomása nincs. Nem lehet említés nélkül hagyni azon különben tudvalévő körülményt, hogy eddig az ily árvapénzek kezelési díja az ezt nem élvező lakosság külön terheltetése nélkül, ugyanazok kamatjából telt ki, míg folyó évben például községünk az árvapénzeket kezelő árvabizottmány költségei fedezésére 112 Ft 42 kr-ral adózik. Ha már az államgazdászatban oly lényeges újítások lépnek életbe, a községi pénztár lehető kímélete végett igen óhajtott lenne, hogy az árvapénzek kezelési költségei, mint eddig, ugyanazok kamatja 6 százalékából telnének ki, melyek minden kétségen kívül a kezelési költségeket e járásban bizton fedeznék. XVI. Szegény intézeteink nincsenek. Szegények gyámolítására szolgál azonban a felsőbbi rendeletek folytán ezelőtt néhány évvel alapított úgynevezett szegények pénztára, mely jövedelmet kizárólag kihágásokért szabott pénzbüntetésekből nyeri. Ezen pénztár tartalma jelenleg részint készpénz, részint kötlevelekben 54 forint 57 kr ausztriai értékben. XVII. Községünk —- nem említve a múlt éveket —jelen évben még minden részletkor feleslegelésben [!] volt. Összes adója e községnek pótlékokkal együtt 6270 Ft 81 kr, melyből a III. részletet 200 forint túlfizetéssel már teljesen letisztázta. XVIII. E község folyó évben 657 gyalog és 276 igás közmunka napszám szolgálatára kötelezvék. Megváltatott ebből csupán 18 gyalog napot 6 Ft 30 kr-ért, mit a Cs. Kir. Kalocsai Adóhivatalba még február hóban befizettetett. Országutak az innen Lak felé Dunapatajra [Duna Pata]] és Úszód felé Kalocsára vezető utak, de minthogy ezek fenntartása felsőbbi rendeletek értelmében nem országos, de csak községi közmunka által eszközlendő, inkább csak községi utaknak nevezhetők. Közmunka összes erejét e község felsőbbi parancs folytán a Kalocsa—Foktő közti útvonal egy része — 119 öl — tö[l]tögetésére fordítja. Csak az a sajnos, hogy a már ráfordított s fordítandó tömérdek munka sem termi meg az óhajtott eredményt, a jó utakat. Jók azok az országos utak nyáron, midőn a községi utak ellen sincs kifogás, de a téli sárban szintúgy vontatni kell ott a kocsikat, mint másutt. Ha tán szilárd alapra tétetnék az országút, nem süllyedne el évenként, s egy gunyoros nemzet nem mondhatná el rólunk, hogy a sárra hordott földet nevezzük tö[l]tésnek?! Az ország-, illetőleg nálunk községi utak szélei nyár-, fűz- és akácfákkal rendesen beültetvék, ha azonban a községi faiskola, mely folyó évben az elöljáróság által felsőbbi 283
