Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 32. Solt mezőváros Máriaháza pusztával

42 Ft, 6. Éjjeliőr Diószegi János, 42 Ft, 7. Éjjeliőr Csordás Mihály, 42 Ft, 8. Levélhordó Algáer Mihály, 70 Ft. Kéményseprő a városban nincs, a kémények tisztítására felfogadtatott az apostagi kéményseprő, Nóvák Antalné, ki is a községi és egyházi épületek kéményeit havonként egyszer, az egyes lakosokét évnegyedenként sepri meg. Fizetése minden egyes kéménytől 6 kr. XXXVIII. Helvét hitvallású lelkész Búzás István, 559 Ft 32 kr fizetéssel, segédlelkész Tomori Szabó Sándor. Egyházuk csak a helvét hitvallás tételűeknek van. XXXIX. A városhoz nem messze fekvő Tétel hegyén több épületek, különösen egy kápolna forma rom hely látható. Ezen hegyet e század elején áskálták némely pénzre vágyó emberek, kik most is élő egyének előadása szerint egy föld alatti járást találtak, melynek alja erős kövekkel volt kirakva, de azokat e munkával foglalkozók kiszedvén, a járás beomlott, most csak a helye látszik, hogy micsoda épületek lehettek ott, a jelen korszakban erről senkinek sincs tudomása. Van a városon felül, az országút árkában egy téglákból összeforrt kő, mely az úgynevezett rác temetőt jelöli. Ugyanis a hagyomány szerint 1707 körül történt rác pusztítás alkalmával a kicsapongó rácok a szőlőhegy alatt elnyúló Sákor nevezetű nádasba szoríttatván pusztíttattak el, mit a jelelt helyen lévő emberi csontok bizonyítanak. E helyen az utazó rácok közül némelyek még mai időben is levett föveggel mennek keresztül. Kelt Solton, augusztus 5-én 1860. Solt város bírája, ifj. Soós József mk. Solt város pecsétje (1854) MARIAHAZA puszta [L] Puszta Pest-Solt megyében, Dunavecsei járásban, közigazgatási tekintetben Solthoz csatolva. Kiterjedése 10 000 hold föld. Népessége 263, kik is nemzetiségre nézve mind magyarok. Vallásfelekezet szerint: római katolikus 151, lutheránus 7, helvét hitvallású 105. [III.] A puszta egyes nagyobb birtokosoké, rajta mezei gazdálkodás űzetik, az ahhoz kívántató tisztség és cselédség képezi a kimutatott lakosság számát, helyi illetősége ott azonban egynek sincs. Termése ez évben repce, silány; búza, árpa, zab közép; kukorica, krumpli és répára jó kilátás van. A mezei gazdászat, több nemű gazdasági gépek, mint vasekék, vető-, gyűjtő-, cséplő-, szecskavágó alkalmazása s használata által előrehaladásban van. A jószágtenyésztés szinte meglehetős sikerrel űzetik, van rajta egyesek birtokában 1237 darab szarvasmarha, a lótenyésztés nem nagy mennyiségben ugyan, de nemesbítésben szinte előre halad. [VI.] Községi épületek, vagyonok nincsenek, az igazgatás minden nemére nézve Solttal egyenlően áll, melyért Solt részére kezelés címe alatt évenként 105 Ft-ot fizet. [XVII.] Ország-, vagyis fejedelmi adó illetősége 8853 Ft 13 5/10 kr, lefizetett ez ideig 6738 Ft 99 kr. Kelt Solton, augusztus 5-én 1860. Solt város bírája, Ifj. Soos József m. k. 269