Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 31. Rékas község

szolnok—jászberényi útvonal jó karbani fenntartásának kötelezettsége mellett a községi országos közmunkának ezen célra fordíthatását magasb helyen legalázatosabban kérelmezni, és ennek eszközlésére a tekintetes járás-szolgabírói hivatalt is különösen felkérni. Más idevágó kisebb vízvezetések könnyen és az érdeklettek által eszközölhetők lesznek, miután a Zagyva mint közös recipiens,

190 még egy hosszan elnyúló érfolyást is magába felvesz, melybe ismét a legtöbb hó és esővizek lesznek beigazítandók. Közkutak Rékason nincsenek, miután az egyedüli ivó- és itatóvíz a Zagyva vize, mely a községet úgyszólván három oldalról körülfolyja, s ezért minden helyről könnyen elérhető. Azonban nyári időben, főképp július és augusztus havában, különösen szárazabb években az alig itt-ott egy kis csergedezést mutató s leapadt folyó nemcsak, hogy végképp átmelegszik s megposhad, hanem egész folyásában a beleáztatott kendertől végképp megromlott víz annyira egészségtelenné válik, miszerint ily esetre szükségképpen jó ivókutaknak építése első kellék volna, mi bár többször elhatároztatott, de a szükségnek isméti elmúltával szinte a kutak építése is elmúlt, vagy inkább ismét elhalasztatott. Ilyen alkalommal a Zagyva lapályain több helyütt földkutak szoktak ásatni, melyek közönségesen jó és bő vízzel szolgálnak, s a szükségen segítve van. E folyó évi költségtervezetbe egypár ily nagyobbszerű közkutaknak a legnépesebb tájakon építési költsége felvétetni, s felsőbb helyre felterjesztetni a község-elöljáróság által elhatároztatott. IX. Kőjárda, vagy e részbeni intézkedés ezen községben nem létezik. X. Koródák, szegényápoldák szinte nincsenek. XI. Ösztöndíj alapítványok Rékas községben ismeretlenek. XII. Dologházi s gabnatári alapítványok ösmeretlenek. XIII. A község mint egyházi pártfogó nem működik, miután a nagyméltóságú váci püspök és káptalan, egyszersmind közös földesurak ezen jog gyakorlatában állanak. XIV. A község még ez ideig beltelkeket nem adott el. XV. Az árvabizottmány által kezelt pénzösszegek mintegy 2400 Ft-nyi összegre rúgnak. XVI. Szegényintézet bír öszvesen 300 Ft tőkével, melynek alaptőkéje a községi bérlőtársulatnál van elhelyezve, s melynek kamatai a községi házi szegények között újév körül szoktak kiosztatni, s az árvabizottmány által scontíroztatni. Miután azonban már több év óta valamely nagyobb s nyomasztóbb szükség nem uralkodott, a kamatja ezen alaptőkének fel nem vétetett, hanem a tőkéhez csatoltatott. XVII. Országos adóhátralék ezen községben nem létezik. XVIII. Közmunkaváltság Rékas községben nincsen, mivel az alól senki sem váltja magát. Országútvonal a községi határon egy van, a Szolnok—Jászberény vonal, mely mintegy mértföld hosszában vonul keresztül határunkon, és csak alig két év előtt vágatván ki, máris bevégzéséhez közeleg. Hidak ezen országos útvonalon nincsenek, mivel nem is igényeltetnek, hanem vannak igenis a községi határt hasító Zagyva folyón és az abba szakadó vízereken, melyek fenntartása a község erejét felette igénybe veszi. Főleg mivel a gyakori és tartós árvizek következtében, a hídfők nem lévén szilárd anyagból építve, felette nagy rongálásnak vannak kitéve, úgy a folyó évben is a Zagyva hídfők mindkét felől annyira megrongáltattak, miszerint azoknak helyrehozása tetemes pénzerőbe kerülend, s minthogy ezen kiadás nem praelimináltathatott, utólagos engedélyért a község-elöljáróság folyamodott. Faültetés — különösen az országút vonalában — csak nehezen jön foganatba, mivel egyrészről a szurkos, kemény, fekete és székes gléba [!] ellentáll a fatenyésztésnek, másVíztároló. 253