Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 28. Ordas község

XXIII. E község fogyasztási adója összesen 113 Ft 89 [kr], ebből Húsvágásért fizettetik 20 Ft 65kr Korcsma haszonbérlők 65 Ft 64 kr Község 244 1/20 kapa szőlőjére kivettetik összesen 27 Ft 60 kr Összesen a fentebbi: 113 Ft 89 kr XXIV. Húsmérési szabadalmazás nincs. XXV. Ügyvéd, orvos, sebész; gyár, gőzmalom, céhtanya nincs; kiskereskedő van egy, iparos 17. XXVI. Telekkönyv 1851. évben elkészülvén, azóta azokban minden változtatások pontosan bevezettetnek. Azonba, bár a már több ízben eszközlött reklamációk útján több tetemes hiányok kiigazíttattak, mégis a tökéletességtől vajmi messzire van, melyet csak e határnak mérnöki pontos felmérése után készítendő ily telekkönyv fog egészen helyrehozni. Mértékhitelesítő intézet, takarékpénztár nincs. XXVII. Községi vágóhíd nincs. XXVIII. Utcai világítás nincs. XXIX. Ordas község gazdasági ágai kimutatása: a) zöldségtermesztés, b) gabonatermesztés, c) gyümölcstermelés, d) baromtenyésztés. A III. szám b) pontja alatt felvett 51 hold és 13 • öl veteményeskertekbe zöldség, és annak oldalain s végén levő üres földön gyümölcs tenyésztetik, mégpedig a zöldség oly nagymértékbe, hogy úgyszólván mind adóját, mind ruházatát abból árulja ki a község, elhordván termesztményeit részint hajón, részint kocsin az ország különbözőbb nevezetesebb piacaira, nevezetesen Pest, Vác [Vácz], Párkány [Párkány], Veszprém, Fehérvár, Kecskemét, Kőrös, Cegléd [Czegléd], Baja, Simontornya s különösen Paksra, melynek hetivásárairól legtöbb pénzt hazahordanak. A III. szám c) pontja alatt felvett sziget nagyobb része gyümölcsfákkal van beültetve, melyek szép és jóféle telelőalmákkal jutalmazzák a velük bánók szorgalmát, amennyiben bölcskei, dunaföldvári gyümölcsárulók tőlük jó pénzen megvévén, azt Buda-Pestre szállítják el. A III. szám a) pontja alatti 477 hold 952 • öl szántóföld és kaszálóföldeken annyi gabona termeltetik csak, hogy az a mindennapi szükségletet sem fedezheti, ámbár azok a legjobb müvelésben részesülnek. Baromtenyésztés a 916 hold és 983 D öl legelőhöz képest mind mennyiség, mind minőségre nézve elég s nagyon is kielégítő. Nagyon kevés lévén a föld ezen határba, a haszonbért jól megfizetik, nevezetesen a községi pénztár kezelése alatt levő 50 hold földért fizettetik öszvesen 720 Ft 56 kr, egy hold veteményes kertért örömest adnak 40 vagy 50 Ft-ot ausztriai értékben. A közlegelöre, bár az nagyon is igényli a tisztítás általi javítást, semmi gond nem fordíttatik, s ha a gazdaság jövőre is tétlen nézője lesz, a közös legelőjét elborító különféle tövisek elhatalmazásának, néhány év múlva az teljesen hasznavehetetlen lesz. XXX. A mezei gazdászat főtényezője, a marhatartás 1856-tól, minthogy ezen évben a község a haszonbéres pusztáktól elesett, nagyon alászállott, éspedig nem azon okon, mivel nem tudja e népség a marhatartáshoz szükséges takarmányt előállítani. A mesterséges takarmány előállítása hasznos voltát bár beismeri, de az idősebb gazdák, kik után pedig mennének a fiatalabbak, ragaszkodva régi rendszerükhöz, inkább elvesztegették marhái238