Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 27. Ókécske község
3. Korcsmaépület, két szoba, konyha, gádorszoba, kamra és egy nagy pince, zsindelytető alatt. Becsértéke 1100 ausztriai értékű Ft. 4. A község szárazmalma, egy liszt- és egy kásakővel, zsindelytető alatt, melynek becsértéke 1000 ausztriai értékű Ft. Mindezen épületek jó karban vannak, csupán az 1. szám alatti egyik fő- és két melléképület nádtetőzete kíván javítást, melyre nézve a költségvetés helybenhagyás végett már illető felsőbb helyre felterjesztve van. Egyébiránt ezen épületek tartozására [!] és tisztántartási költségeire évenként 30—40 Ft szükségeltetik a házipénztárból. VII. E községben elemi iskolák hij anyában csupán trivial 175 iskolák állanak fenn, éspedig egy a fiú-, egy a leánygyermekek számára, s ezek közül mindegyiket külön-külön 120—130 gyermek gyakorolja, kik írás, olvasás, szám- és vallástanban, továbbá história és földiratban satöbbi nyernek oktatást. Mindkét iskola épületei, melyekben egyszersmind a tanítók lakása is van, jó állapotban vannak. A leányiskola 1855. évben újból építtetvén, körülbelöl 1000 Ft-ba került, cserépfedéllel. A fiúiskola pedig 1856. évben leégvén, szinte újból építtetett fel cserépfedéllel, s 1400 Ft-ba került. Az iskolakötelezett gyermekek közül alig van 5—6, kik már oly szegények vagy árvák, hogy szüléik ruházni nem képesek, hanem emiatt kénytelenek őket szolgálatra adni, minélfogva az iskolát nem gyakorolhatják, mert iskolai alapítványok a községben még nem léteznek. A fiúgyermekek tanítója Somogyi Sándor úr, kinek fizetése készpénzben 100 pengőforint, ezenkívül minden gyermektől kap egy véka rozsot és fél véka árpát évenként, s miután a kántori hivatalt is ő látja el, ezért bír az egyháztól 1/2 hely telki állomány földet, mely réti és legelőilletőségével együtt 24 holdból áll, 1200 D ölével; a temetésekért pedig külön fizetést húz, és szabad lakása van. A leánygyermekek tanítója Lakó József úr, ennek szinte van készpénzfizetése 100 pengőforint, és kap évenként minden leánygyermektől egy véka rozsot és fél véka árpát, s az egyháztól bír 6 hold földet és szabad lakást. VIII. Vízvezetések nincsenek, azonban vannak a helységben 8 közkutak, melyek a magányházaknál levő kutakkal együtt elegendők a lakosságnak vízzeli ellátására. IX. Kőjárdák nem léteznek, s az ehhez szükségelt anyagok távolsága és a lakosság szegénységénél fogva erre egyhamar nem is gondolhat. X. Koródák s szegényápoldák községünkben szinte nincsenek. Egyéberánt Istennek hála, községünk még eddig oly szerencsés helyzetben van, hogy közsegélyre szorult tagjai nincsenek. XI. Ösztöndíj alapítványai a községnek szinte nincsenek, valamint XII. Dologházi s gabnatári alapítványa sem, holott főképp ez utóbbinak alapítása igen nagyon óhajtandó volna, azonban ez évben sincs remény arra, hogy ilyen felállíttathatnék, miután réti földeink, hol a legszegényebb embernek is egy kis tiszta búzája, árpája vagy kukoricája szokott teremni, melyet [!] egy-két malacot hizlalhat, jelenleg a víz által borítvák. XIII. Templom, kápolna s t[öbb?] effféle?] alapítványai sincsenek a községnek. XIV. A község által 1853-ban 19, 1854. évben 10 házhely adatott el, öszvesen 979 Ft 86 kr-ért, mely öszvegből azonban még ekkoráig csak 158 Ft 34 kr folyt be a község pénztárába, a többi máig is kint van a vevőknél 5%-tóli kamatra. Alapfokú. 229