Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 22. Kisharta község
22. KISHARTA község [Dunavecsei járás] Falu Pest-Solt megye Dunavecsei járásában, a Duna bal partján, Pesttől 12, Kecskeméttől, a megyeszéktől 8, Dunavecsétöl, a járáshatóságtól 3 mérföld távolságra, ezelőtt puszta, 1717 óta a Ráday grófok ősapja, Ráday Pál által Németország különböző vidékeiről benépesítve, 153 most virágzó község. Hajdan, úgy látszik, a szomszédos Kalocsai Érseki Uradalomhoz tartozó Nagyhartai pusztával egy határ lehetett, miután annak 1/3-át teszi, s alakja is olyan, hogy abból a valahai egységet joggal lehet következtetni. Kiterjedése az állóvizekkel és a Duna medrével egyetemben 2100 katasztrális hold, melybe van szántóföld 324, kaszáló 114, szőlő 91, legelő 562, erdő 129, nádas 18, terméketlen vízállások 862 katasztrális hold, földje általában termékeny, mindazáltal a Duna gyakori kiöntése által sokat szenved. I. Népessége összesen 2519 lélek, kik között van 2317 jelenlévő, 134 ideiglenesen tartózkodó, 68 távollevő. Nemzetiségre nézve kevés kivétellel németek. Vallásra nézve van benne 21 katolikus, 1936 ágostai evangélikus, 399 református, 29 zsidó. II. A közegészség állapota általában kielégítő, a község nem szokott bizonyos nyavalyáknak fogékony helye lenni. A közegészségre Esztergomy Ferenc okleveles seborvos ügyel fel, ki egyszersmind halottkém is. Múlt 1859. évben természetes halállal kimúlt 78 férfi, nő és mindkét nemű gyermek, ezek közül csupán 3 nem élt orvosi segéllyel. Szülésznő van 3, kik közül egy sem okleveles. Általában a nép az idegen származású okleveles bábák eránt különös ellenszenvvel bír, helybeli származású pedig rá nem vehető arra, hogy a szülészeti mesterséget az egyetemben elméletileg is megtanulja. Erőszakos halállal a múlt évben egy sem múlt ki. Kóroda, halotti ház nincs. Gyógyszertár fél óra távolságnyira levő Dunapatajon van. III. Ezen község túlnyomólag mezei gazdászattal foglalkozik, olyannyira, hogy e megyében aránylag legtöbb gabonát termel. A folyó évi aratás eredménye szerint körülbelül 33 000 csomó búza és rozs, mintegy 15 000 csomó árpa és zab termeltetett. A búza minősége a sok esőzések folytán nagyon megcsökkent. Általában azonban a hartai búza a pesti piarcon névvel bíró cikk, és többnyire a bánáti és fehérvári között áll. A pesti molnárok e cikket különösen kedvelik, mit legfőképpen a búza szép színe, tisztasága, súlyossága és a jó mérték eredményez. Ezeken kívül igen sok kukoricát is termesztenek. A hajdan híres hartai babtermesztéssel azonban már felhagytak, miután azt tapasztalták, hogy a föld erejét felette kizsarolja, s a jövő terménynek aránytalan hátrányára van. Ezen sok gabonát részint a miklai és bojári puszta részeken (3700 hold), melyeket az 1846. évben néhai Tersztyánszky János örököseitől 20 300 pengőforintokon szereztek, és Szüle, Öllé, Tetétlen és Szentkirály haszonbérelt pusztákon, melyekért évenként 42 000 osztrák értékű forint haszonbért fizetnek, termelik. A gabonatermelésen kívül még tetemes gyapjút is termelnek. E folyó évbe nyert gyapjútermés mintegy 5000 db juhról körülbelül 150 mázsa, mely kitűnő tisztaságánál fogva a kereskedőnél igen kapós, sőt a külföldi gyárosoknál a hartai kétnyiretü gyapjú kedvelt és névvel bíró cikk. Nem lehet még megemlítés nélkül hagyni az itteni sok és szép kendert is, mely azonban csupán házi használatra termeltetik. Kereskedést itt éppen semmit sem űznek. Petróci Sándor 1725-re teszi a letelepítést. PETRÓCI143. 186
