Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 13. Dunapataj mezőváros

Míveletlen Erdő Nádas Vízállás Szántóföld Rétek ezerhatszáz n. ölével hold n. öl hold n. öl hold n. öl hold n. öl hold n. öl hold n. öl 2 365 75 35 5 1400 28 1 200 179 1 250 847 534 Jövedelmezőbbé — mindeddig és rendes ág szerinti mívelés történt — nem tétetett semmi. A községi haszonbér úrbéri korcsmákból befolyik évenként 848 Ft ausztriai érték­ben. Egyéb haszonvételei a községnek kimutatvák a XX. pont alatt. XXX. Dunapatajon különösen a marhatenyésztés nagyban űzetik, és egyszersmind a vele való kereskedés; nevezetes marhavásárjairól és hizlalt disznóiról a kiállításában. A lovak is 1856. évtől elkezdettek nemesíttetni, saját, jó vizsgálat alatti csődöröket tartván a gazdaság, és 4 db császári ménlónak is helyet adott a város nemesítés okáért. A jószágok létszáma következő: csődör van 6, kancaló 370, paripa 338, csikó 3 éves 222, tehén 629, ökör 642, borjú 3 éves 899, szamár 7, juh 3172, kecske 11, sertés 1331 db, összesen 7627 db szám. XXXI. Szőlője van a városnak kis emelkedett hosszú halmon a város mellett, mintegy 800 hold. Magyar szokásként meglehetős gonddal mívelik, de leginkább csak egyszerűsí­tett munkával. Bora jó kerti bor. A magánosoknak vannak füves kaszálói a Duna mellett, hol a tűzifát a fühaszon mellett csonkolás által nyernek. A város fent kimutatott erdejéből rendes osztályos vágás és csonkolás által évi jövedelem 451 Ft 50 kr, mely a conventiona­tusok és városi hivatalos helyek és oskolák számára felemésztetik. Felesleg jövedelmet nem ad, mert nagyobbrészint csak nyáras és füzes. XXXII. A község általános figyelmet igénybe vett mindennemű kiadások elősorolása alá következők számíthatók. A községet magát mint morális 110 testületet véve: császári adóra, tiszti és szolgai fizetésekre, két vallásfelekezet hivatalnokai, iskolák fadeputátu­maikra, irodai szükségletek, két vallásfelekezet vasárnapi iskolai tanítóinak, községi épületjavításokra, illeték-egyenértéki adóra, hivatalos lap és könyvekre, járási árvabizott­mány szükségei fedezésére, tüz elleni épületbiztosításokra, községi faoskolára és kertész fizetésére, ménló istállóra, fogyasztási adóra, tűzeszközök fenntartására, végre ki nem gondolható elegyesebb mükiadásokra. Fedeztetnek részint a város saját jövedeleméből, részint kivetésből. A város összes népessége kiadásai elő nem sorolhatók. Egyéberánt ez évben tett hosz­szas számítás folytán levezetés nyomán adóra, százalékra, bélyegre, egyházak, oskolák fenntartására, fogyasztási adóra, Nagyharta [Nagy Harta] érseki haszonbéres puszta áren­dájára a város lakossága kiadott 66 014 Ft 13 kr-t ausztriai értékben, mely ezen összeget, valamint több ki nem puhatolható kiadásait, gazdasági költségét, élelmét, ruházatát egye­dül mezőgazdasági marha- és disznótenyésztési szorgalmából fedezi. XXXIII. A pénztáraknál az ellenjegyzések részint az elöljáróság, részint az illető fel­sőbb hatósági tisztviselők által teljesíttetni szoktak. Arra, hogy a hivatalnokok mily kifej­tett tevékenységet tanúsítanak, elég bizonyíték jelenleg Dunapatajon az ügykezelet, mely rendben van és a felülvizsgálatot minden percben kiállja. Szegőd/Tiényesek. 110 Erkölcsi. 111 Fajárandóságaira. 133

Next

/
Oldalképek
Tartalom