Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 13. Dunapataj mezőváros
Fekszik Dunapataj mezőváros 1/4 órára az Ős-Duna bal partján. Összes határának, melyet keletről az úgynevezett őrjegi zsombos és járhatatlan vízállás, hova mint a régi állítólagos Duna helyére — most a Kígyós vize szalad, határán összevágva Akasztó, Kiskőrös és Kalocsa határláncaival; északról Kisharta helység mellékli, nyugotról a Duna szeli, délről pedig a kalocsai és ordasi határ fedezi. Kiterjedése 16 568 hold és 923/1200 • öl, vagyis az egész határ területe tészen 1 és 14/22 négyzetmérföldet, melynek termőföldje fekete agyag. A termést több évek egybevetésével is mindenkor középarányúnak vehetni. Terem tiszta búza, árpa, zab, tengeri, burgonya, széna — az utóbbi nagy mennyiségben —, hagyma, zöldség sajátlagos nagybani foglalkozása a lakosnőknek, terem kender, van bora, hala, vadja, gyümölcsöse mintegy 300 holdnyi térségen, melyen azonban a különben paradicsomi helyen — a Duna mellékén — több évek olta a gyümölcsöt az évek mostohasága leemészti. Hüvelyes veteménye van elegendő, úgyhogy elmondhatni, a gondviselés mások felett határunkat megáldá. I. A lakosság, melynek összes népessége 1340 házban a magas kormány által eszközlött utóbbi népösszeírás szerint tesz 5634 lelket, jelesül deák szertartású katolikusok vannak 657-en, lutheránusok 18-an, reformátusok 4759, zsidók 114 lélek, idegenek 86 lélek. Különböző valláson: férfinemből nőtlenek 1251, házasok 1412, özvegyek 88 lélek; női nemből hajadonok 1093, férjezettek 1422, özvegy 282 lélek és 86 lélek idegen, vegyes nemű. Nagyobbára földmíveléssel foglalkoznak; kivétel nélkül mind magyarok. II. A közegészség állapotára nagy és jó hatásul van a Duna folyam, s a folyam és város közti mintegy kétezer holdnyi terület, részint gyümölcs, részint erdő s majd kies kaszálók, melyek a levegő tisztítására hatalmas befolyást eszközölnek. Ezen hely maga egy termetes angolkert, mely az utasnak meglepő élvezetet nyújtó. Vannak hosszú életű emberek, nők, nem ritka a 80 évet túlhaladó egyéniség mindkét nemből, sőt múlt évben 101 éves nőt is temettünk, mely a mérsékelt jó minőségű légkör alatti egészségre mutat. III. A mezei gazdászat, kivált az újabb időkben, nagyobb lendületű, mert kezdik a lakosok nagyban a földek kövérítését, négy szántást a pusztai földeken ősi gazdálkodó szereikkel foganatosítani, minden újabb gazdasági gépek nélkül, csak az még hibájok, hogy pusztai földjeik, vagyis sessióik 101 az 1836. évben befejezett rendbe szedés alkalmával 2 nyomásra hasíttattak, anélkül azonban, hogy tagosíthattak volna, s így az ugart jószág közös járatása által nem használhatják, s nem kövéríthetik, mely földek ellenkező esetben mégannyit adnának. IV. A személybátorság nemcsak e jelen évben, de sőt régen sem sértetett meg városunkban. Rablás, gyilkosság, gyújtási eset nincs, mely lassan-lassan a nép nagyobb szellemi haladására mutat. Lólopás idegen tettesek által ezen 1860. évben kétszer történt, amidőn 11 db ló vitetett el. Azonban nem lehet tagadni, sőt nyíltan bevallani, hogy felsőbb helyi engedelemmel felállított községi őrség kikutatásánál sikeres erélyt fejt ki, s ritka eset a kár vissza nem kerülése. Apróbb mezei káresetek gyakoribbak a várost kerítő veteményes kerteken, hol csaknem minden lakos birtokol, de épp azért a csősz ritkán akad nyomába a kárnak, mert a rendezetlen utakon bejárható felesleges számú tulajdonosok közül a tettes ki nem nyomozható. Az is lehet oka a tettesek ki nem derítésének, hogy különben is csaknem szabad lopásért szolgáló csőszök hanyagul veszik kötelességöket, mert azon kis kaszáló füvet, mely fízetésöket teszi év végén, felelősség nélkül is haza takaríthatják ősmagyar szokásként. Innen van, hogy megesik az, miként a gazda babját összeTelkeik. 129
