Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 11. Dömsöd község

raépülettel s egy lajtszínnel és tágas udvarral. Két jegyzői lak a szükséges kamrai, istállói és óli épületekkel s kertekkel, orvosi lak egy melléképülettel. Bolti és mészárszéki épület istállóval és színnel. Két vendégfogadó a szükséges nagy istállókkal és fogadói állószínekkel. Erdeje a községnek nincs, tőkepénze sincs, valamint állampapírja sincs. Az épületek mind a pest—bajai országút mentibe fekszenek a község közepén, kivéve az egyik fogadót, mely a falu felső végén van. Van még egy szállás kertje a Nagy-közön, egy istállóval és egy nagy félszerrel, van végre egy herés kertje, mely azonba most már csak füvet terem, és ez fekszik a szállás- és pusztakertek legszélső fokán az Apaji út mellett. Jövedelmei a szántóföld 6 évrei holdankénti haszonbérbe adással 516 Ft 20 kr. A kaszáló külső része 6 évre egészbeni bérbeadással 120 Ft-ot. A hugyéi kaszáló pedig részletenkénti évenkénti eladással 145 Ft-ot. Az épületek címjük és rendeltetésükhöz képpest hajtják a jövedelmet, a bérlőknek és hivatalnokoknak szolgálván lakásul és használatukra. A tagosítva kikapott szántóföldből többet nálunk a mostani kezelési rendszernél bevenni alig lenne lehető, mert holdankénti részletekbe az árverők versenyeznek egymással, a földetlen lakosok a földesekkel, a szegény sorsúak, kiknek előfbldjük nincs, a vagyonosabbakkal, úgyhogy a mostani jövedelemnél nagyobb nem reménylhető. A külső kaszáló egy tagba kiadva adhatott jelenleg legtöbb hasznot, árverésen adatván ki, mert e föld javítást kíván és mívelést, ezt pedig csak vagyonosabb bérlő eszközölheti. A hugyéi kaszáló is a lehető legtöbb hasznot adja az évenként való árverésen eladással apróbb részletekbe, mert jó fütermő rét, s így a kész fü árveréseni eladásával jön be legtöbb jövedelem. A község királyi kisebb haszonvételeiből pedig úgy reményltetett legtöbb jövedelem, hogy külön van kiadva a bormérés, külön a sermérés, külön a pálinkamérés, külön a halászat, hogy így többen részt vehetvén az árverésbe, nagyobb árt adjanak, és adnak is a bérlők, mintha mind együttesen volna árverezve. A vadászat pedig jelenleg és a mészárszék semmi hasznot nem hajtanak, mert a vadászatot senki bérbe nem veszi, a mészárszék pedig és húskimérés a fogyasztási adó mellett a községnek semmi hasznot sem hajt, sőt áldozatot kell hozni a községnek, hogy a rendes húskimérést fenntarthassa. XXXVI. A községi számadások mind készen vágynak, mint az a folyó esztendei beadványi jegyzőkönyv számja alatt megírva van. Most jön még hozzájok a remanenciális földek váltságáróli számadás, mely e folyó évvel veszi kezdetét, s 15 év lefolyásáig tart, amikorra az egész váltsági öszveget be kell fizetni. XXXVII. Község elöljárói név szerént: bíró Kovács József, adószedő Laczi Imre; esküdtek Hajós János, Lukácsi István, Kudar Bálint, Bangó József, Bíró István, Tar János, Lukácsi Mihály, Bődi András, Varsányi Leopold, Major Mihály. Fizetése a bírónak 126 új Ft, az adószedőnek 84 új Ft, esküdteknek fizetésük semmi sincs. Választmányi tagok, vagy községi képviselők a következők, úgymint: öreg Balassa János, Mészáros Gábor, öreg Ács Lajos, G. Ács Lajos, Marjai József, Ispon [?] Miklós, Herog Dániel, Dobori István, Dudás István, ifj. Ács József, Sas István, Varsányi József, kiknek fizetésük nincs. Árvabizottmány itt helybe nincs. Községi őr van egy a községbe, helybeli lakos, Laczi Károly, fizetése naponként 80 új kr, melyből tartozik lovat is tartani és azt ellátni élelemmel; őrvezetője Leitner Ignác, székel Dunavecsén, a járás székhelyén. 113