Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 11. Dömsöd község
18. Véletlen költségekre 300 Ft — 19. Királyi kisebb haszonvételek válságára semmi 20. Heverő seres kocsis 3/4 évi bére tészen 200 Ft — Kiadás öszvege: 3 671 Ft — a Bevétel öszvege: 5 646 Ft 22 kr Kiadás öszvege: 3 671 Ft — E szerént a bevételi többlet tészen: 1 975 Ft 22 kr XXI. A községnek követelő állapota nincs. XXII. Vámbérrendezés községünkben nincs. XXIII. A fogyasztási adó a cs. k. pénzügy igazgató ságtói a község által egyezségileg bíratik, s ami a korcsmákból és hús kivágóktól be nem foly a község pénztárába, az az országos adó után vettetik ki a lakosokra, s a perceptor szedi be s a bíró fizeti be a cs. k. adóhivatalba. Hús fogyasztási adó tesz 907 Ft 20 kr[-t], borfogyasztási adó 226 Ft 80 kr[-t], Öszvesen: 1134 Ft osztrák értékben évenként, mely havi részletekbe fizettetik minden hó elejével előre. XXIV. Húsmérési engedély van kiadva községünkben három, de csak egy helyen gyakoroltatik rendesen, a község mészárszékibe, mert a többiek csak ősszel mérnek húst, mikor mind a birkán, mind a marhán nyereségük van. XXV. Okleveles ügyvéd régi rend szerént van 6, az új szerént egy sincs. Mérnök van egy, seborvos 1, kereskedő 17, iparos 62. Gyár, gőzmalom nincs. Céh volt egy 3 társulatba, de jelenleg megszűntek létezni az új ipartörvény 76 értelmébe. XXVI. A községadó és hiteltelek jegyzőkönyve újonnan lett szerkesztendő, mert az egész külső határ, mely 12 000 hold, újra van kiadva, éspedig tagosítva. Mértékhitelesítő intézet községünkbe nincs, se takarékpénztár. A cselédek az újabb rendszer szerént a cs. k. szolgabírói hivataltól nyernek cselédkönyveket, de ez mind a cselédekre, mind a gazdákra nézve idő vesztegető, és fáradság s költséggel jár, kivált azon cselédekre nézve, melyek munkaidőbe változnak, ennél fogva minden cselédváltozást újévre kellene áttenni. XXVII. Községi vágóhíd egy van, a falu alatt, a Duna szélinél. XXVIII. Utcai világítás községünkben nincs. XXIX. Dömsödön van szántóföld 7500 hold, kaszálórét 3400 hold, nádas 40 hold, szőlő 500 hold. Termesztetik leginkább a búza, zab és kukorica, leghaszonhajtóbb a zabtermelés, mely azonban néhány év óta szűken terem, azután a széna, mely szinte szűken termett, és ennek sincs keleté. Egy hold évi haszonbére átlagosan 3 Ft. Községi haszonbéri bevétel öszvesen tesz 3979 Ft[-ot]. Közös legelő nincs, csak egy része a gazdáknak hagyott legelöt a magok jószága számára 1200 hold. A község jövedelmi forrása az örökösen megvett királyi kisebb haszonvételek, s helység szántó- és kaszálóföldje, bolt s malom, rév haszonbér. XXX. Fő termény nálunk a széna és zab, melynek piaca Pest, de újabbi időkbe csak a tengelyeni szállításra szorítkozott, mert a terméssel az ár nem áll arányba, mivel kevés teAz 1859. végén kiadott császári nyílt parancs 1860. május l-jétől bevezette az egész birodalomban az új „iparrendtartást", mely kívánatosnak tartotta a céhek ipartársulatokká történő átszervezését, illetve az új kívánalmaknak megfelelően a céh-alapszabályok megújítását. 111
