Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

116. Felső Tarcsa (Kistarcsa)

Váci járás 116. Felső (Fölső) Tárcsa possessio Megjegyzések ég nincsenek vetőkbe elkülönítve az újonnan telepített possessio szántóföldjei, mert csak most kezdték meg az őszi vetést. Ezért a rubrikában közölt termőképességet az őszi és tavaszi vetés együttes termőképességeként kell érteni. Bár a második nyomás, népiesen ugar, számára kijelöltek egy kis részt, de ezt még nem szántották fel, így ennek termőképességét sem lehet tudni. Földje részben fövenyes, részben fekete, részben homokos. Termékenységét még nem lehetett megállapítani. Kenderfóldjeik, ha gabonával vetik be őket, összesen 2 pozsonyi mérő termőképességűek. Rétjeik kisebb részben jó szénát teremnek, nagyobb részben zsombékosat. Hogy mennyiért lehet eladni, azt kis mennyisége miatt nem lehet tudni. Nyári legelőjük kb. 50 allodiális marha és ló eltartására elég, és a nevezett juhász juhain kívül 100 juh eltartására. Ezekből házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs. Pusztájuk nincs. Szőlőskertjük nincs, csak egy kis dűlőjük, ahol elkezdtek szőlőt művelni. Erdejük nincs, de a földesurak engedélyéből egy 3 mérföldre eső földesúri erdőből ingyen hordhatnak száraz fát. Malmuk nincs. Hal aszó vizük nincs. Kereskedelmük nincs. Ha van eladnivalójuk, szárazon másodfél mérföldre Budára és Pestre vihetik. Területe dombos-völgyes, nehéz megművelni. Úgyhogy 4 ökörrel őszi alá 3-szor vagy 2-szer, tavaszi alá egyszer kell szántani. A szemrevételezés során kiderült, hogy az őszi és tavaszi vetés együtt legalább 100 pozsonyi mérővel több a lakosok által bevallottnál. A többi bevallást helybenhagyták. 957