Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

133. Monor

csakis a község hasznára, tűzifa nyerésére. Az egyes lakosok kb. 2 mérföldről kénytelenek fát vásárolni, egy 2 ökrös szekérrel 50 dénárért, a közelebbi erdőkből pedig 2 máriásért. Vízimalmuk nincs. Halászóvizük nincs. Ha van eladnivalójuk, szárazföldön Budára és Pestre vihetik. A possessio területén kúria nincs, és ilyennek romjai sincsenek. Újfalu és Zsiger puszták azonban 50 évvel ezelőtt lakottak voltak a lakosok emlékezete szerint. Hogy Csév és Vasad puszták lakottak lettek volna, erre senki sem emlékszik, templomromok azonban mindkét helyen láthatók. Mivel a saját területet, a szomszédos Újfalu puszta javait a két zálogba vett puszta: Csév és Vasad legelőit és rétjeit s a harmadik puszta: Zsiger évente bérbe adott puszta rétjeit megtekintették, ha csak a réteket veszik, s azok termőképességét vizsgálják, megállapítható, hogy a saját terület s a szomszédos puszta termőképessége összesen nagyobb a bevallottnál 100 pozsonyi mérővel; Csév és Vasad puszták rétjeié szintén. De mivel eskü alatt vallották, hogy ezeket ritkán kaszálják, a kifogást megszüntették. Zsiger pusztán kb. 100 szekérrel többet kaszálnak, ahogy a szomszédok is szavahihetően vallották. A Csév és Vasad pusztákon lévő legelők kb. 300 szarvasmarha és ló eltartására elegendők. E két területen nemcsak nyári, hanem téli legeltetés is folyik, ha a hó nem takarja el egészen és nagyobb vastagságban a füvet. Első látásra a szőlők is többet adnak a kapások nagyobb dűlőit tekintve, de több elpusztult szőlőskertet megvizsgálva, figyelembe véve, hogy a talaj fövenyes volta miatt nehéz megművelni, hogy a kapás itt több nap alatt végzi el, amit máshol 2 nap alatt, a bevallottak jóváhagyása mellett döntöttek. 1074