Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

85. Pataj (Dunapataj, Bács-Kiskun m.)

Solti járás 85. Pataj oppidum Megjegyzések z oppidum saját területén a Duna árvizei miatt nem folytat földművelést. Ezért Száraz György földesúrtól állandó pusztákat bérelnek, és pedig Szilid pusztát egészen, Szentkirály és Vejte pusztákat felerészben, melyeken összesen a rubrika által közölt termőképességű földművelést folytatják. E puszták termése nem elegendő, ezért a kalocsai érsektől évi bérleti díj és tized fejében a következő pusztákat bérlik: Pakod, Karácsony, Réztelek, Keserűtelek, Thin, Öreg, Nagyharta és Bőd, összesen 350 forintért, azonkívül a Földváry csalástól Tetétlen pusztát 140 forintért. A nevezett pusztákon lévő földjeik nincsenek nyomásokba osztva, hanem kertekre tagozódnak, összes termőképességük 1612 mérő. Az oppidum nevezett pusztáinak szántóföldje fekete homokos és zsombékkal kevert, közepesen termékeny, őszi vetés alá 3-szor, tavaszi alá egyszer kell 6—8 ökörrel szántani. Egy pozsonyi mérő elvetése után közepes termés idején ősszel és tavasszal egyaránt 3 pozsonyi mérő rozzsal kevert búzát terem. Ha ebből marad eladnivalójuk, az őszit 85, a tavaszit 25 dénárért tudják eladni. Saját területükön kenderföldjeik nincsenek, ezért a nevezett pusztákon szoktak kendert és lent vetni; ha gabonával vetnék be, 30 pozsonyi mérő termőképességű lenne. A kenderből és lenből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Saját területükön rétjeik nincsenek, ezért a pusztákon szoktak kaszálni, s mint a rubrika közli, zsombékkal és náddal kevert szénát termelnek, melyből valamennyit el tudnak adni. A réteket 3—4 évenként elönti a Duna árja. Ezenkívül a nevezett pusztákon 534 szekér szénát szoktak kaszálni. Legelőjük saját területükön kevés, ezeken alig 100 allodiális marhát tudnak kényelmesen nyáron eltartani, ezért a bérelt Bőd és Nagyharta pusztákon tudnak legeltetni. Ezzel együtt 300 szarvasmarhájuk, 100 lovuk és 400 juhuk van. Tetétlen pusztán esős nyári időben 800 tenyészmarhát tudnak tartani. Az allodiális marhákból más hasznuk nincs, mint mindennapos házi szükségletük kielégítése. A tenyészmarhákból viszont bizonyos mértékig ki tudják fizetni a porciót s a földesúri censust, azonkívül egy juh gyapját 4 dénárért árulják, ami összesen 16 forint bevételt jelent. A többi szomszédos és bérelt pusztákon nem legeltetnek, csak azzal a feltétellel használhatják őket, hogy azon csak szántást, vetést végezzenek. Szőlőskertjük sík, alacsony és homokos területen van, egy kapás után 2 csöbör bort terem, s mivel silány, nem tudnak belőle eladni másnak, hanem egymás közt adják el és fogyasztják. Ara közepes forgalom idején csöbrönként 75 dénár. Eladni valóikat 10 mérföldre Pestre vagy Vácra viszik a Duna vizén vagy szekéren. Épületfát szolgáltató erdejük nincs, tűzifát a füzesek nyújtanak. Dunai vízimalma, két lakosnak van, melyek kevert gabonából a molnárnak járó egyharmadon túl 80 pozsonyi mérőt hoznak, melynek ára közepes forgalom idején 85 dénár mérőnként, ami 68 forint bevételt jelent. 729