Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)
152. Boldog (Heves m.)
Váci járás 152. Boldogh possessio Megjegyzések ét vetőbe vannak osztva a possessio szántóföldjei, felváltva szokták őket bevetni, termőképességük egyenként annyi, amennyit a rubrika mutat. Úgyhogy az egyikbe őszit és tavaszit vetnek, a másikat üresen hagyják pihenni. A föld jó fekete, termékeny, úgyhogy 1 pozsonyi mérő elvetése után közepes termés idején mindkét vetésben 4 mérőt hoz. Az őszit 75, a tavaszit 30 dénárjával árulják. Kender-, kukorica- és tökföldjeik, ha gabonát vetnek beléjük, összesen kb. 30 pozsonyi mérő termöképességüek. Ebből házi szükségletükön túl más hasznuk nincs. Rétjeik zsombékos és negyedrészben náddal kevert szénát teremnek. Ha valakinek saját szükségletén túl marad belőle, szekerenként 4 máriásért tudja eladni. Ha nagy hó esik, vagy nagyon esős az idő, a Zagyva folyó áradása nagy kárt okoz. Saját területükön lévő legelőiken kb. 200 szarvasmarhát, 50 lovat és 300 juhot tudnak eltartani nyáron, s amíg a hó nem esik, télen is el tudnak ennyit tartani valahogyan. Ezekből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk, mint állítják, nincs. A juhok gyapjából házi szükségletük kielégítésén túl hasznot remélnek. Pusztájuk, szőlőskertjük nincs. Erdejük nincs, s ezért 3 mérföldről Uzsa Nógrád megyei pusztáról kell tűzifát hozniuk, minden kétökrös szekérért 15 dénárt, ha száraz a fa, 30 dénárt kell fizetniük. Lisztőrlő malmuk a Zagyva folyón épült, s ez a folyó ritkán képes a malom forgatására. Ezért a molnár részén és más kiadásokon túl 30 Ft-ot hoz. Halászó vizük nincs. Kereskedelmük nincs. Ha van eladnivalójuk, szárazon 5 mérföldre Budára és Pestre s 4 mérföldre Vácra vihetik. Földje sík fekvésű, nehéz megművelni. Őszi vetés alá 3-szor vagy 2-szer, tavaszi alá 2-szer vagy egyszer kell szántani 4 vagy 6 ökörrel. A faluban Esterházy István gróf földesúrnak van földje, melyeken 80 pozsonyi mérő őszi és 80 mérő tavaszi gabona terem, Esterházy Sándor gróf földjén pedig ősziből 35, tavasziból 30 mérő. A rétek összesen 90 szekér szénát teremnek. A rétet 13 évvel ezelőtt a lakosok maguk közt osztották fel és használták. De a közelmúlt mozgalmai után más gazdasági formát vezettek be. Starumbergh gróf területén a bevetett földeket, mint mondják, a gyepből tették vetésre alkalmasakká. A szemrevételezés során megállapították, hogy a szántóföldek területe a bevallottnál sokkal nagyobb, s a legelő is több marha eltartására elég. De mivel a földesurak sok földet vettek allodiális használatba, s ezeken egész nyájak vannak, a lakosság bevallását helybenhagyták. 1229