Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

145. Isaszeg

Váci járás 145. Isaszeg (Isaszegh) possessio Megjegyzések possessio szántóföldjei két vetőbe vannak osztva, az egyik termőké­pessége annyi, amennyit a rubrika mutat, a másiké sokkal kisebb, ta­lán az elsőnek a fele. Míg a nagyobbik vető pihen, a kisebbikbe őszit és tavaszit vetnek, s ez nem elegendő, ezért kénytelenek földesuruktól évről évre a hetedik kereszt ellenében Nyíregyháza pusztán szántóföldet bérelni, melynek összes termőképessége összesen 231 Vi pozsonyi mérő, s ezt a kisebb vetőhöz csatolják (applicare). Míg ez nyugszik, a hozzácsatolt szántóföld is nyugszik, a másikba pedig tavaszit és őszit vetnek. Földje nagyobbrészt homokos, alig közepes termékenységü. Közepes termés idején egy pozsonyi mérő elvetése után alig hoz 2 mérő kevert búzát vagy ro­zsot, s ha marad eladnivaló belőle, az őszit mérőnként legalább 50, a tavaszit 30 dénárjával árulják. Dohány- és kenderföldjeik, ha gabonával vetik be őket, kb. 15 pozsonyi mérő termőképességűek. Ezeket terméketlenségük miatt évente trágyázni kell. Do­hányból 42 forint 85 dénár a bevételük, a kenderből házi szükségletük kielégíté­sén túl más hasznuk nincs. Rétjeik zsombékos szénát teremnek, s ez saját szükségletükre sem elég. Nem tudnak belőle eladni, sőt máshonnét kell vásárolniuk, így ára nem állapítható meg. Legelőjük saját területükön kevés van, nyáron kb. 100 allodiális szarvasmar­hát és lovat és ugyanannyi juhot tudnak rajta eltartani. Ezekből házi szükségle­tük kielégítésén túl más hasznuk nincs. Nyíregyháza pusztát évi 30, Szent György pusztát évi 36 forintért bérlik föl­desuruktól. Az elsőn a szántóföldek termőképességét már közöltük. Ezenkívül ennek rétjei 25 V2 szekér szénát adnak. A másik pusztán a falu plébánosa és en­nek tanítója, az urasági serfőző s a lakosok a földesúrnak fizetett heted ellené­ben 26 mérőt szoktak elvetni. Ezen kívül vannak még itt szántóföldek, de a jelen évben a földesúr ezeket a maga részére foglalta le. A rétet a lakosok közösen szokták kaszálni, e pusztai réten 23 Vt szekér szénát. De itt már 3 éve nem tud­nak kaszálni a szárazság miatt. A nevezett mennyiségű szekér szénát csak esős időben tudják kaszálni. Mindkét pusztán kb. 100 allodiális vegyes marhát tud­nak az erdőkben és cserjésekben legeltetni és 100 juhot. A makktermő erdőkben tilos legeltetniük. Szőlőskertjük domboldalon van, közepes termés idején egy kapáson 1 ¥2 csöbör bort terem, s ezt jobbára egymásnak adják el 1 forintjával. Tűzre való száraz fát a földesúr engedélyével szedhetnek az erdőben, s így ezért nem kell máshová menniük; épületfát adó erdejük nincs. Van egy lisztőrlő malmuk a Rákos folyón, ez a molnár részén s más kiadáso­kon túl ? pozsonyi mérőt hoz. Halászóvizük nincs. A terület dombokból, völgyekből és kis síkságokból áll, müvelése nehéz. Úgyhogy őszi vetés alá 3-szor, tavaszi alá egyszer kell 6 ökörrel szántani. 1171

Next

/
Oldalképek
Tartalom