Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

134. Üllő

Váci járás 134. Üllő possessio Megjegyzések possessio szántóföldjei 2 vetőbe vannak osztva, felváltva szokták őket bevetni, az egyes vetők termőképessége akkora, amennyit a rubrika mutat, úgyhogy az egyik vetőbe egyszerre tavaszi és őszi gabonát vetnek, a másik vetőt üresen pihenni hagyják. Földje közepesen termékeny, részben fekete, részben vörhenyes és fehér homokos, őszi vetés alá 3-szor, tavaszi alá 2-szer kell 6 ökörrel szántani. Egy pozsonyi mérő gabona elvetése után közepes termés idején 2 mérőt hoz, s mivel a föld főként homokos, ezért inkább rozsot vagy rozzsal kevert búzát terem. Ha a lakosoknak marad eladnivaló gabonájuk, ami ritka eset, az őszi gabonát 75, a tavaszit 30 dénárért tudják eladni. Kenderföldjeik, melyeket homokosságuk miatt trágyázni kell, ha gabonával vetik be őket, 10 pozsonyi mérő termőképességűek, ebből házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs. Saját területükön kevés rétjük van, ezen jó szénát kaszálnak, melyet eladni nem lehet, mert nekik sem elég. Saját területükön kevés legelőjük van, saját allodiális marháik számára sem elegendő. Rajtuk nyáron 100 juhot és 100 marhát és lovat lehet kényelmesen eltartani. Ezekből házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs. Rétjük a magánosok számára egyáltalán nincs, ezért Halomegyháza puszta felét Soltan Mihály idegen földesúrtól évente 40 forintért bérlik, ezen 36 pozsonyi mérőt termő kölest vetnek, 34 x

h szekér szénát kaszálnak, ezenkívül 100 szarvasmarhát és lovat, 100 juhot legeltetnek, s az idegen marhák legeltetéséből kb. 45 forint bevételük van. Eskü alatt vallják, hogy allodiális marháikból házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs. Közben azonban a nevezett puszta földesurának birtokjog igazolása a Neo-acquistica Commissio előtt sikertelen volt, s a possessio aligha bérelheti a pusztát, mert a királyi fiscus elfoglalta. Leb puszta felét zálogba vették Doby Istvántól, ezen 11 szekér szénát kaszálnak, s itt 50 szarvasmarha és 50 juh legeltetésére van lehetőség. Ezekből házi szükségletük kielégítésén túl más jövedelmük nincs. De Doby István sem tudta a Neo-acquistica Commissio előtt birtokjogát igazolni, s így a lakosok e pusztát sem bérelhetik. A befektetett 600 forintnyi összeget is elvesztették. A puszta másik felét sem használhatják, mert az Rotl János zálogbirtoka, és ő használja. Szőlőskertjük nem nagy, homokos és kissé emelt helyen fekszik. Közepes termés idején kapásonként 2 csöbör bort terem. Kis mennyiségben termelik s otthon elfogyasztják. Ha tudnak belőle eladni, közepes forgalom idején 75 dénárjával árulják. Erdejük nincs, s ezért 2 mérföld távolságról kell tűzifát hozatniuk egy 2 ökrös szekérért 50 dénárért, közelebbi erdőkből 2 máriásért. Malmuk nincs. Halászóvizük nincs. Ha van eladnivalójuk, 3 mérföldre Budára és Pestre vihetik. Kereskedelmük nincs. A terület sík és homokos. 1087