Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

75. Vecse (Dunavecse, Bács-Kiskun m.)

Solti járás 75. Vecse possessio Megjegyzések ét vetőben szoktak szántani a possessio saját területén, termőképessége annyi, amennyit a rubrika közöl, ezért saját területük csekély volta miatt kénytelenek a két vető kiegészítése céljából a szomszédos Fejéregyháza és Csanda pusztákon is szántani; e szántók termőképessége annyi, amennyit a rubrika közöl. A két pusztán lévő szántókért földesuraiknak, a Földváry családnak évi 100 forinttal és bizonyos szekerezésekkel tartoznak, a harmadik vető számára Máriaháza puszta felét használják, melynek földesura Koháry István országbíró. Ezért 175 forint évi bért fizetnek, termőképessége 1698 ¥i pozsonyi mérő. Az összes szántóföldek őszi vetése alá háromszor kell 6 ökörrel szántani, tavaszi alá egyszer. Egy pozsonyi mérő elvetése után 3 mérőt terem. Ennek ára mérőnként közepes forgalom idején vegyes búzából 75 dénár, tavasziból 35 dénár. Kenderfóldjeik, ha búzával vetik be őket, kb. 20 mérőnyi termőképességűek, ebből házi szükségleteik kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Rétjük kevés, közepes minőségű szénát terem. Mennyisége még a lakosok disznainak sem elegendő, így eladásra nem jut belőle. Saját területén annyi legelője van, amennyi kb. 140 allodiális szarvasmarha és ló, valamint 250 juh eltartására elég, csak nyáron. A nevezett, folyamatosan használt puszták közül Fejéregyházán 120 szarvasmarhát és lovat meg 300 juhot tudnak eltartani, amiből házi szükségleteik kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Egy juh gyapját 4 dénárért árulják, így a nevezett 550 juhból 22 forint bevételük van. Mivel saját területükön nincs elég legelőjük, kénytelenek földesuraiktól Szentimre puszta felét folyamatosan bérelni évi 45 forint bérleti díjért. Ezen 300 tenyészmarhát tudnak tartani, ezenkívül a nevezett Máriaháza puszta felét, mely nyáron és télen 200 szarvasmarha és ló meg 400 juh legeltetésére elegendő. Ezenkívül az idegen Bohus Sámueltől, annak jóváhagyásával bérlik Vadas puszta felét a szomszédság miatt, csak legeltetésre használják, s évi 30 forint bérleti díjat fizetnek érte. Ezen csak 40 szarvasmarha és 200 juh tud legelni, s az összes említett tény észmarhák segítségükre vannak a porció kifizetésében. Egy juh gyapjáért 4 dénárt kapnak, ami összesen 24 forint. Szőlejük síkságon fekszik, közepes termés idején 1 kapás után 2 csöbör bort terem, mivel silány minőségű, ha el tudják adni, 85 dénárjával árulják. Eladnivalóikat a Dunán vagy szárazon a 7 mérföldre fekvő Pestre és Budára vihetik. Erdejük nincs, ezért készpénzért kell tűzifát vásárolniuk 3—4 mérföldre fekvő helyekről; egy 4 ökrös szekér fáért 1 forintot fizetnek. Malmuk nincs. Bár a possessio a Duna mellett fekszik, nem halásznak. A possessio saját területe síkságon fekszik, árvíznek 3—4 évenként van kitéve. Az összes saját, szomszédos és bérelt pusztai területek szemrevételezése után a bevallottakat jóváhagyták. 663