Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)
Összeírt községek - 9. Pomáz
Pilisi járás 9. Pomáz possessio Megjegyzések £Kgp$ e gy vet ° szántóföldet bír a possessio saját területén, a másikat a hozzáSlrgjí csatolt Szemptes pusztán; az egyes vetők termőképessége a rubrikákban ÍJL^Y került közlésre. így, míg a nevezett vetők egyikébe őszi és tavaszi gabonát vetnek, a másikat a következő vetésig üresen hagyják. Földjük fekete. Területe közepesen termékeny, közepes termés idején egy pozsonyi mérő vegyes gabona elvetése esetén 2 Vz vagy legfeljebb 3 pozsonyi mérőnyit terem. Kenderföldjeik nincsenek, de amelyekbe kukoricát szoktak vetni, ha gabonát vetnek beléjük, összesen kb. 50 pozsonyi mérőnyit teremnek, így ezeket mint a többi szántóföldet kell figyelembe venni. A rétek részben jó, részben zsombékos szénát teremnek, s ha az év nem esős, nagyon keveset, úgyhogy 3 év óta saját szükségletükre sem elég. Legelői nagyrészt erdőkben vannak, azután az üresen hagyott szántóföldeken is nyáron el tudnak tartani körülbelül 300 allodiális marhát és 400 juhot, s ezekből saját szükségletük fedezésén kívül más hasznuk nincs. A juhok gyapjából azonban jövedelemre számítanak. Két pusztájuk van, egyik a föntebb említett Szemptes nevű, melynek szántóföldjét a saját területükön lévő szántóföldekkel vegyesen használják, és együtt vannak a rubrikákban jelölve. A másik puszta neve Kiss Kovácsi, mely kizárólag erdőkből áll. És bár pusztának nevezik, közben ott egy templom romjai kerültek elő; de azt mondják, hogy saját szántóföldjük nincs. Szőleje hegyoldalon fekszik, közepes termés idején kapásonként 2 csöbör közönséges bort terem, melyet leginkább maguk fogyasztanak el; ha máshová tudják vinni, 1 forintjával árulják. Tűzifát és paraszti építkezésre való épületfát adó erdejük a földesurak akaratából elég van, de eladni nem szoktak, csak szárazon viszik Szentendrére eladni szekerenként 30 dénárért. S ezt is a földesurak engedélyével, hogy a szegény lakosok jobban fenn tudják tartani magukat. Malmuk nincs. Halászóvizeik nincsenek. Kereskedelmük nincs. Ha van eladnivalójuk, szárazföldön egy mérföldnyire Szentendrére vihetik, másodfél (medium secundum) mérföldre Budára. A föld fekvését illetőleg a szántóföldek főként síkságon feküsznek, területének többi része hegyekből, dombokból és völgyekből áll, nehéz megművelni, úgyhogy őszi vetés alá háromszor, tavaszi alá kétszer kell hat ökörrel szántani. Szemptes és Kiss Kovácsi pusztákon egyaránt templomromok láthatók, az előzőn nagyobb kőházé is, de hogy valaha lakottak voltak-e, arról a lakosok a hagyományból sem értesültek. A faluban van két görög szertartású pap, kiknek mindkét vetőben 24 pozsonyi mérő termőképességű földjük van s ezenkívül 20 kapásnyi szőlejük. Az egész terület szemrevételezése során megállapítást nyert, hogy a szántóföldek termőképessége nagyobb, mint a lakosság által közölt, körülbelül 100 pozsonyi mérőnyi a két vetőt együtt számítva, a többi bevételük változatlanul hagyandó. 87