Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Összeírt községek - 7. Szentendre

Pilisi járás 7. Szentendre (Szent Endre) oppidum Megjegyzések z oppidum a Kis-Duna partján fekszik, főként szerb lakosai vannak, kik részben kézi munkából, részben kiskereskedelemből és kézműves iparból élnek, úgyhogy ha nem segítené őket a szőlőhegy s a szőlőművelés, nem tudnák magukat fenntartani. Területük a szántóföldeket illetőleg csekély, a lakosság nagyobb része igavonó állatoknak híjával van, így a szántóföldek minden meghatározott rend vagy megszabott vetők nélkül vannak, úgyhogy még a hospeseknek (hospites) sincs kiosztott földjük, hanem érkezésükkor ki-ki elfoglalt magának egy darab földet, és ma is azt használja. E szántóföldek termőképessége annyi, amennyi a rubrikákban olvasható, ez jelenti az egész terület termőképességét. Földje fekete, de körülbelül a fele köves. A terület közepesen termékeny, közepes termés idején egy pozsonyi mérő vegyes gabona elvetése után 2 pozsonyi mérőnyit terem. Ezért nem vagy csak néha tudnak eladni, inkább máshonnét kénytelenek venni. Kenderföldjük nincs, azok, melyekbe kukoricát vetnek, tekintettel a bevetett gabonára, összesen 26 pozsonyi mérő termőképességűek. A magán gazdáknak rétjeik nincsenek, kivéve egyet, melyről a rubrikában olvashatunk. Körülbelül 3 évvel ezelőtt volt e területen egy falu, s a nagy szárazság miatt a rét teljesen kiszáradt, s így annak egyik oldalán a kommunitas számára szoktak kaszálni. A széna azonban náddal és zsombékkal kevert. Legelőjük csekély, nyáron 100 allodiális marhát tudnak rajta eltartani és 300 juhot, melyekből saját szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs, azt remélik, hogy a juhok gyapjából lesz hasznuk. Szőlejük nagyobb hegyek oldalán fekszik, közepes termés esetén kapásonként 2 csöbör bort terem, amit részben otthon használnak, részben csöbrönként 1 forintért árulják. Tűzifát termő erdejük nincs, a piacon kell készpénzért vásárolniuk, a szomszéd erdőkből vásárolnak fát, egy kétökrös szekérnyi fáért 3 forintot fizetnek. Az itteni lakosok malmait már a rubrikákban felsorolták, azaz van 5 dunai, melyek 175-öt, s van 6 [kisebb] folyó menti, melyek 145-öt jövedelmeznek, levonva az évenként rájuk kivetett fizetséget. Említésre méltó kereskedelmük nincs, azon kívül, hogy van néhány bolttal bíró kereskedő. A mesteremberek ezért készítményeiket a hetivásárokon árulják. A kereskedelemből nem jön be több, mint amennyit a rubrikák mutatnak. A kézművességből csak annyi a haszon, hogy megélnek belőle. Vannak, kik segédeket tartanak, mások viszont nem, és így csak az élelem és öltözet segítségével osztályozhatók. Halászóvizeik nincsenek. Ha van eladnivalójuk, azt a Duna segítségével viszik az alsóbb részekre. A föld völgyes és dombos, közepesen művelhető, úgyhogy ősszel háromszor, tavasszal egyszer vagy kétszer kell négy ökörrel felszántani. 59