Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Összeírt községek - 40. Lórév

Pilisi járás Csepel (Csepely) sziget 40. Lórév (Lore) possessio Megjegyzések ét vetőbe vannak osztva a possessio szántóföldjei, felváltva szokták őket bevetni, egy vető termőképessége annyi, amennyit a rubrika közöl. Az egyik vetőbe őszi és tavaszi gabonát vetnek, a másikat teljesen nyugodni hagyják. Földje részben homokos, részben fekete és kemény (durus). Földje közepesen termékeny, úgyhogy közepes termés idején egy pozsonyi mérő elvetése után kb. 3 pozsonyi mérő vegyes gabonát terem. Ebből házi szükségleteik miatt eladni nem szoktak s nem is tudnak. Kender-, len- és kukoricafoldjeik, ha gabonával vetik be őket, kb. 6 pozsonyi mérő termőképességüek. Ebből házi szükségleteik kielégítésén túl más hasznuk nincs. Rétjeik zsombékkal kevert szénát teremnek. Saját területükön kevés legelőjük van, úgyhogy 50 marhánál többet nem tudnak nyaranta eltartani. A szomszédos területekre átmenve tudják legeltetni kb. 100 marhájukat. Ezekből házi szükségleteik kielégítésén túl más hasznuk nincs. Pusztájuk nincs. Szőleik, melyeket a rubrika felsorol, újonnan telepítettek, síkságon feküsznek, termésük még nincs kipróbálva, s a szőlő minősége sem mondható meg. Erdejük nincs, a cserjésekből származó bozótot használják fűtésre. Malmuk nincs. Halászóvizeik nincsenek. Ha van el adni valójuk, vízen és szárazon 4 mérföldre Budára és Pestre vihetik. Földjük sík fekvésű, nehéz megművelni, úgyhogy őszi vetés alá háromszor, tavaszi alá egyszer vagy kétszer kell 6 vagy 8 ökörrel szántani. S mivel a terület a két Duna közt fekszik, ezért majdnem háromévenként összes területük, főként a rétjeik olyan méretű árvíznek vannak kitéve, hogy a szántóföldek alig teremnek valamit. A terület szemrevételezése során megállapították, hogy az semmiben nem ellentétes a lakosság által bevallottakkal, ezért azt jóvá kell hagyni. 329