Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Összeírt községek - 3. Tótfalu (Tahitótfalu)

Pilisi járás 3. Tótfalu (Tótthfalu) possessio Megjegyzések I za possessio részben Szent Péter pusztán (in praedio) fekszik, részben Tahi pusztán. Szántóföldjei vegyesen vannak a két hozzácsatolt (adiectus) pusztán és egy harmadik, Torda nevű hozzácsatolt pusztán. Két vetőből áll, felváltva szokták bevetni, termése egy vetőben annyi, amennyit a rovat mutat, úgy, hogy a nevezett pusztákon fekvő szántóföldek felét őszi és tavaszi gabonával szokták bevetni, a másik felét parlagon hagyják és fordítva. Földje részben fekete, részben homokos és ki van téve a Duna áradásának. Földje gyengén termő (substerile), közepes termés idején egy pozsonyi mérő elvetése után vegyes gabonából másfél pozsonyi mérő terem. Ami értékét illeti, azért nem lehet tudni, mert már majdnem 15 éve a lakosok alig adtak el valamit, viszont majdnem minden évben máshonnét kell gabonát vásárolniuk saját élelmezésük céljából. A kenderföldek, ha gabonával vetik be őket, összesen 12 pozsonyi mérönyit teremnek, s ebből saját szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs. A föntebb említett Tahi pusztán és Várad pusztán fekvő rétek a cserjék között valamennyire jó szénát teremnek, melyet saját szükségletük miatt eladni nem szoktak, s ezért értékelni nem lehet. Legelőjük a nevezett prédiumokon annyi van, hogy 300 allodiális marhát és 150 juhot kényelmesen el tud tartani, de ezekből saját szükségletükön kívül más hasznuk nincs, a juhok gyapjából azonban van jövedelmük. 4 csatolt pusztájuk van: Szent Péter, Tahi, Torda és Várad, de ezek összesen alig adnak ki egy jó területet, mely a felsorolt javadalmakat magába foglalná. Szőleik dombokon és völgyekben fekszenek részben Tahi, részben Várad pusztán, s egy kapás után közepes termésű évben 1 csöbör bort teremnek, s egyik részen jobb, a másikon gyengébb bor terem; a jobbik ára csöbrönként 1 forint 50 dénár, a gyengébbiké 1 forint. Saját erdejük nincs, de a földesúr akaratából van tűzi- és épületfájuk saját szükségletükre. Egy dunai malmot bír az idegen Mányoky Ádám, mely kb. 25 mérő vegyes gabonát jövedelmez; de mert nagyon omladozó, nem sokat ér. Halászóvizeik nincsenek. Kereskedelmük nincs. Áruikat eladni negyed mérföldre Vácra szokták vinni vagy egy mérföldre Szentendre mezővárosba. Földjük, ami a szántóföldeket és réteket illeti, sík, egyébként hegyes, nehezen művelhető, úgyhogy ősszel háromszor, tavasszal egyszer kell 4—6 ökörrel felszántani. Hogy Tahi, Várad és Szent Péteri puszták lakottak lettek volna, erre senki sem emlékszik, ilyen hagyomány sincs. Torda pusztáról úgy tudják, hogy 80—90 évvel ezelőtt lakott volt. A szemrevételezés során semmi olyat nem lehetett megállapítani, ami a lakosok bevallását súlyosbítaná. 27