Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Összeírt községek - 1. Monostor (Szigetmonostor)

Pilisi járás 1. Monostor possessio Megjegyzések falu földje saját területén s a folyamatosan használt Bogárfalva pusztán van két vetőbe osztva, s a kettőt felváltva szokták bevetni, termőképessége mindkét helyen, és az egyes vetőkben akkora, amekkorát a saját és puszta territórium rubrikája mutat, úgy, hogy a saját területükön az egyiket őszivel, a másikat a pusztán őszivel és tavaszival szokták bevetni, kettőt pedig üresen hagynak. A termőföldek földje részben fekete, részben pedig homokos, mivel a falu területe Rosna szigetén a két Duna között fekszik s majdnem minden három évben árvíz és gabonaragya sújtja. A terület gyenge termékenységü (substerilis), úgyhogy közepes termés idején egy pozsonyi mérő vetése után termésben és vegyes gabonában másfél pozsonyi mérőt terem, ami annak árát illeti, eskü alatt vallják, hogy nemhogy eladhatnának belőle, de gyakran máshonnét kell vásárolniuk, ezért az árát nem lehet megállapítani. A kenderföldek kb. 10 évvel ezelőtt kb. 6 pozsonyi mérőt termettek, de a nagy szárazság és terméketlenség miatt használhatatlanokká váltak, s ezért a nevezett idő óta pusztán állnak. A rétek nagyon tövises szénát teremnek, s ebből a házi szükséglet és a csekély termés miatt eladni nem szoktak, erre is hat a Duna árvize. Saját területükön kiesi legelőjük van, ezért Bogárfalva pusztát kénytelenek a földesuraktól régi szerződés szerint 40 forintért bérbe venni, s ezen és saját legelőjükön nyár idején kényelmesen el tudnak tartani kb. 70 allodiális szarvasmarhát és lovat, 150 juhot, melyekből saját használatukon kívül más hasznuk nincs, a juhok gyapjából, úgy vélik, van hasznuk. Szőlejük részben saját területükön van, részben a nevezett pusztán, mely síkságon fekszik. A gyakori jégeső és fagy miatt semmit sem termett, és már 8 éve pusztán áll, de a múlt évben újra kezdték művelni, de a termését s annak értékét nem lehet [még] megállapítani. Erdejük nincs, de van csekély cserjésük, melyből egy kis részen tüzelésre inkább bokrokat, mint fát nyernek. Egyébként az 1 mérföldre fekvő urasági erdőből az uradalomtól ingyen kapnak tűzifát és saját paraszti építkezésükhöz szükséges fát. Halas vizeik nincsenek. Kereskedést nem űznek. Ha vannak eladó dolgaik, azokat hajón vagy szekéren három mérföldre Budára és Pestre vihetik és 1 mérföldre Vácra. A föld fekvése sík, közepesen művelhető, ősszel háromszor, tavasszal kétszer kell négy ökörrel felszántani. Miután az egész területet szemrevételezték, úgy látják, hogy a többi jövedelmeketjóvá kell hagyni. De a nyári legelő — úgy ítélték — elég az allodiális és a föntebb említett 70 marhával együtt kb. 100 marha számára. 15