Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Összeírt községek - 17. Óbuda (Budapest)

Pilisi járás 17. Óbuda (Vetus Buda) oppidum Megjegyzések z oppidum nagyon régen áll annyi telekből, amennyit a rubrikák kimutatnak, többségében szegény nép lakja, kik kenyerüket kaszával és kapával keresik. Szántóföldjei két vetőbe vannak osztva, ezeket felváltva szokták bevetni, egy vető termőképessége annyi, amennyit a rubrika tartalmaz, földjük részben homokos, részben vöröses agyagos. A föld közepesen termékeny, közepes termés idején egy pozsonyi mérő bevetése után vegyes gabonából kb. 2 mérőt terem. Ez saját szükségletükre elegendő, eladnivaló nincs. Kenderföldjeik nem jelentősek, ha gabonával vetik be őket, összesen kb. 3 pozsonyi mérő termőképességűek. Ebből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Rétjeik esős időben jó szénát teremnek, egyébként zsombékost, s házi szükségletükre sem elég. Nyári legelőik főként a cserjék, és hegyek között vannak s ezeken kb. 100 allodiális marhájukat tudják eltartani. Ezekből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Pusztájuk nincs, de a földesurak megengedik, hogy két pusztájukon, Békásmegyeren és Kissingen évről évre tetszésük szerint annak egy bizonyos részén szántóföldet műveljenek kilenced ellenében; a megművelt föld termőképessége a második nyomással, azaz ugarral együtt 290 pozsonyi mérő, a birtok többi részét a földesurak maguknak tartják fenn. Erdejük nincs, ezért a piacon készpénzért kell tűzifát vásárolniuk. E területen 4 dunai malmuk van: Stilan Ágoston, Kitraiber János György, Czan Márkus Káposztásmegyer pusztán, a Dunán, Végh Gergely. Ezek Összes jövedelme 129 forint. Valamennyien rendben összeírt polgárok (hospites), mint molnárok a nevezett malmokban egyedül vannak. Ezenkívül Új Buda, népiesen Naisifft (!) (Újlak) városából Knor Ferenc molnár 25 forintot keres. Ezenkívül van még 6 vízimalom, ezek egyike az óbudai kommunitásé, s ez 30 forint hasznot hoz, egy pedig a nevezett Aur János serfőzőé, mely 25 forintot. Halászóvizeik nincsenek. Említésre méltó kereskedelmük nincs, mivel közel van Buda és Pest városa, ahol ezt űzhetik, hetivásárokat sem tartanak. Szőlejük magas hegye oldalán van; egyharmadán jó, egyharmadán közepes, egyharmadán gyenge bort terem, egy kapás után közepes termés idején 2 Vz csöbörnyit, a jobbat egy tallérért, a gyengébbet 1 forint 25 dénárért szállítják. Termékeiket maguk fogyasztják el. Szántóföldjük sík fekvésű, egyébként területét egyik oldalon magas hegyek övezik, nehéz művelésű, úgyhogy őszi vetés alá háromszor, tavaszi alá egyszer kell 6 ökörrel szántani. A mesteremberekről megjegyzendő, hogy többnyire szegények. Mesterségükből más hasznuk nincs, minthogy megélnek belőle. Akiknek segédeik vannak, a rubrikák kimutatják, mennyi az évi hasznuk. 149