Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Előszó

Nagyobb uradalmakban a földesurak sok esetben maguk vetették ki jobbágyaikra a megye által megszabott adót s maguk is hajtották be. Bonyolította a helyzetet, hogy a helységekben elszállásolt katonáknak és lovaiknak a lakosság adott élelmet és szállást. A katonai szabályzat meghatározta, mit kell kapnia szállásadójától a beszállásolt gyalogos vagy lovas katonának. Ezt hívták gyalogos (oralis) vagy lovas (equilis) porciónak. E beszállásolási költségeket a hadiadóból levonták, a lakosság így a hadiadó egy részét természetben fizette. Az adó összege az adófizetők adózóképességének függvénye volt. Ezt kellett megismerni. A megismerés olymódon történt, hogy felmérték az adófizetők anyagi helyzetét, jövedelmi forrásait s a felmérés eredményeit összeírásban rögzítették. Az összeírás (conscriptio) feladata tehát az adózó adófizető képességének megismerése volt. 1711 után az adóalap igen gyakran változott. A lakatlan vagy ritkán lakott, a töröktől visszafoglalt részeken nagy volt a munkaerő kereslet a paraszti munkaerő iránt, s az újonnan odaköltözőket több éven át mentesítették az adók és szolgáltatások alól. A jobbágyok elhagyták földesurukat, megyéjüket, más megyében, más úr birtokán telepedtek le, s ha adómentességi idejük lejárt, gyakran újra tovább vándoroltak. Külföldi telepesek is érkeztek az országban. Az adóalap ilyen gyakori változása volt az oka annak, hogy az 1711 utáni évtizedekben az adófizetőket olyan gyakran összeírták: így e korszakból sok összeírás maradt ránk. Ezek részben országos, részben helyi (megyei, városi, kerületi) összeírások. Országos összeírás volt az 1728. évi regnicolaris conscriptio is, mely azonban csak néhány vármegye levéltárában maradt ránk. Ezek Bihar, Heves, Nógrád, Pest, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szepes, Tolna, Vas, Zala és Zólyom vármegyék. A jelen kiadványban kiadásra kerülő Pest megyei 1728. évi összeírás 16 füzetből s a váci járást tartalmazó külön kötetből áll. Egy külön csomóban találhatók az összeírás fogalmazványai töredékes állapotban. Az összeírás előkészítésével kapcsolatos iratok Pest-Pilis-Solt vármegye nemesi közgyűlésének iratai Miscellanea politica 1728-1. számú aktában találhatók. Az összeírás elvégzése céljából figyelembe vették az 1716-os és 1725-ös összeírásokkal kapcsolatos utasításokat, tapasztalatokat is. 1728. január 7-én Pest városában Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlésén az összeírok jelentést tettek a Fót és Palota helységekben végzett próba összeírásokról. Úgy gondoltuk, teljessé akkor válik a kötet, ha közzétesszük az egykori Fejér, Hont és Nógrád vármegyék ma Pest megyéhez tartozó községeire vonatkozó anyagát is. így került a kötetbe a „Függelék" részben található öt egykor Nógrád megyei község, illetve puszta — 1. Penc, 2. Rád, 3. Kösd, 4. Verőce és 5. Kisoroszi — összeírása. Ez az iratanyag Nógrád vármegye adószedője fondjának országos összeírások (conscriptiones regnicolares) elnevezésű állagában található. A Fejér megyei összeírás anyaga nem maradt fenn, s eredménytelen maradt a Hont megyei összeírás felkutatása is; sem a Magyar Országos Levéltárban, sem a szlovákiai levéltárakban nem leltük nyomát. 10