Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Simon V. Péter: Pest megye népképviseleti átalakulása 1848-ban

határozó. Petőfi szabadszállási kudarca és Nyáry gyors ellenzéki karrierje egy és ugyanazon politikai összefüggésbe illeszkedik; egyikük a saját pátriájában is ködfalónak számító poéta, másikuk a megyei adminisztráció minden lépcsőfokát megjárt helyi hatalmasság, aki pusztán családi és személyes kapcsolatai révén is igényt tarthat a helyi nemesség pártfogására. A rendi társadalom mészváza megbonthatatlan maradt, de a résekbe egy-egy új elem férkőzött. A nép képviselői. Honoratiorok. Kispolgárok. Táncsics, Petőfi, Vasvári, Irinyi, Irányi, Degré, Bulyovszky. A törvény hamarosan úrrá lett a forradalom felett, de a pillanat szülte intézményeken diadalmaskodó államhatalom már nem azonos a letűnt korszak ancien regime-jével. A polgári forradalom Pest megyében is megszülte a népfelség kezdeményeit... JEGYZETEK 1. Kemény Dénes báró Teleki László grófhoz, Pest, 1848. márc. 21. Teleki cs. gyömrői lt., missiles, 14. sz. Idézi Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban, Bp. 1971.122. p 2. Vö. erre Urbán Aladár: A magyarországi osztrák hadszervezet és a hazánkban állomásozó katonaság 1848 áprilisában, Hadtörténelmi Közlemények, 1963. évf. 2. sz. adatait, amelyeket Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán, Századok, 1964. évf. 713. p. igazított ki. 3. A provizórikus végrehajtó testület tevékenységét részletesen ismerteti Meszlényi Antal: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése, Századok, 1923 — 24. évf. 722 — 731. p. 4. Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. 2. kiad. (Magyar századok.) Bp. 1983. 183— 184. p. 5. A fentieket vö. Spira György: A magyar forradalom 1848-49-ben, Bp. 1959. 81-86. p., Uő: Budapest, a forradalom fővárosa, in: Budapest története, IV. köt., szerk. Kosáry Domokos, Bp. 1973. 32-36. p., valamint Uő: Polgári forradalom (1848-1849), in: Magyarország története VI/1. köt., szerk. Katus László, Bp. 1979. 78-80. p. 6. Ld. 1. sz. jegyzet. 7. Pest megyei Levéltár (a továbbiakban PmL.), Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (a továbbiakban PPS. Vm. közgyűl. jkv.), 1848. márc. 21. 1844. sz. Idézi Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, Levéltári Közlemények, 1958. évf. 109. p. 8. A közbátorságra ügyelő bizottmány tagjainak névsorát tartalmazza PPS. Vm. közgyűl. jkv. 1848. márc. 21. 1844. sz. feljegyzése, ld. előző jegyzet, ill. Pest megye közbátorságra ügyelő választmányának 1848. márc. 23-i jkve. Ez utóbbit közli és feldolgozta Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán, Századok, 1964. 711 — 754. p. A forrásközleményt és tanulmányt fentiekben több ponton is hasznosítottam, a választmány tagjainak foglalkozására és társadalmi helyzetére vonatkozó adatokat azonban a teljesség kedvéért kiegészítettem. Ehhez PPS. Vm. 1847—1848. évi közgyűl. és állandó bizottmányi (a továbbiakban áll. biz.) jkveit, valamint Nagykőrös és Kecskemét mezővárosok tanácsülési jegyzőkönyveit (a továbbiakban tan. ül. jkv.) használtam fel. 9. A centralisták működésére és elveire vonatkozó feldolgozások közül itt csak a legjelentősebbeket, illetve a legújabbakat emeljük ki: Beksics Gusztáv: A magyar doctrinairek, Bp. 1882.; Szekfű Gyula: Forradalom után, Bp. é. n. (1947); Sötér István: Eötvös József, 2. kiad. Bp. 1967.; Mann Miklós: Trefort Ágoston, Bp. 1983. 10. Kossuth Lajos összes munkái (a továbbiakban KLÓM.), XI. köt. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. Szerk. Barta István. Bp. 1951. 720—721. p. és Viszota Gyula: Gr. Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal, II. köt. Bp. 1930.1070—1076. p. 11. KLÖM., XI. köt. 717-725. p. Vö. erre még Varga János, i.m. 337-338., Szabad Gyöngy: Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében, Bp., 1977. 120— 122. p. 12. KLÖM., XI. köt. 725-726. p. 13. 1848. évi XVI. te. 2. §. Magyar Törvénytár (a továbbiakban MT.), szerk. Márkus Dezső 1836-1868. évi törvénycikkek, Bp. 1896. 237-238. p. 288