Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése

teológiai lektorát látták vendégül. A vendég a következő' napon „gőzkocsival" utazott Pestre, onnét pedig hazautazott.

87 A közvélemény hamarosan felismerte, hogy a vasúti közlekedés pl. megkönnyíti a Pesten történő vásárlást, s ezzel csökkenti helyi kereskedők forgalmát. Egyebek között erre hivatkozva tagadja meg Püspök Vác városának tanácsa „SchmidelÁbrahám izraelita" letelepedési kérelmét.

88 Az első vasutakon tehát megindult a forgalom, de ez nem segített a vasúttársaság zilált viszonyain. A vasúttársaság 1847. április 25-én tartott V. közgyűlésén a vezetőség még magabiztosnak mutatkozott. A vállalat igazgató elnöke, Eszterházy Károly gróf családi haláleset, a két igazgató Ürményi Ferenc és Stampfer Simon betegség miatt távol voltak ugyan, Wwmb Kornél százados kivált az igazgatóság kötelékéből, Ullmann Móric pedig csak, mint a számvizsgáló bizottság tagja szerepel, de az igazgatóság alelnöke Zichy Ferenc gróf előterjeszti a részletes elszámolást és eléggé optimistának tűnik. Mivel Kübeck báró, az udvari kamara elnöke beleegyezett, Franz Kazda főmérnök az osztrák államvasutaktól átjött a Központi Vasúttársasághoz, s most ő és Joseph Beyer a főmérnökök. Reméli, hogy az egész March — Szolnok vonalat át tudják adni 1848 végéig, vagy 1849 elejéig. Kijelenti,hogy a Pest—váci vonal fennakadás nélkül működik,és 10 hónap alatt több, mint 195.000 utast szállított, anélkül, hogy a legkisebb baleset is előfordult volna. A töltések és építmények beváltak. A szükséges utólagos javításokat a forgalom megzavarása nélkül lehetett megvalósítani. A gördülőanyag John Baillie gépigazgató irányításával mintaszerűnek bizonyult, s a Pesti Gépjavító a javítási munkákat megfelelően végezte. A Kincstárral szerződést kötöttek a kincstári só szállításáról. Tervbe vették, hogy a Pest— szolnoki vonalon fát is fognak szállítani, mert az Szolnokon 50%-kal olcsóbb, mint Pesten. A Pest—váci vonalon 1846. dec. 31-ig 9251.49 forintot, a bruttó bevétel 18%-át adták ki tüzelőanyagra, remélik, hogy később ennek fele, talán harmada is elég lesz. A Pest—váci vonalon 15 mozdony működött, pedig legfeljebb 4-re lett volna szükség. Azért járattak ilyen sok mozdonyt, hogy a személyzet begyakorolja magát, s a mozdonyokat megismerje. Ahogy a vasúthálózat növekszik, aránylagosan csökkenni fog a tüzelőfelhasználás, s a gépek javítására, s a munkabérekre kiadott összeg. Úgy gondolja, hogy a Pest—szolnoki vonal használatának első éve után a részvényeseknek már kamatot is tudnak fizetni.

89 Zichy optimizmusa azonban nem bizonyult megalapozottnak. 1847 végén újra „rendetlenségek" mutatkoznak a központi vasúttársaságnál, melyek elintézésére a Helytartótanács részéről Széchenyi kirendeli Zichy Ferenc mellé Hieronymi Ferenc műszaki tanácsost. A társaság pénzügyi helyzete válságossá vált. 1848 tavaszán a független magyar kormány azt javasolta, hogy a társaság állítson ki az állam részére 8 millió forint névértékű részvényt, melyet az 50%-os árfolyam mellett vesz át, s így befolyást gyakorolhat a vasútügyre. A kormány javaslatát a vasúttársaság nem fogadta el (1848. május 22.), s ellenjavaslatot tett, amit viszont a kormány nem fogadott el. A vasúttársaság anyagi helyzete tovább romlott. Végül 1849. december 7-én a vasúttársaság eladta az általa épített vasútvonalakat az osztrák kormánynak, majd bejelentette feloszlását.

00 Ezzel véget ért a magyar vasutak építésének első korszaka, mely joggal nevezhető „hőskorszak "-nak, s szereplői között sok pozitív és negatív értelemben 257