Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada
teles másolat kiadása, köteles felügyeletet gyakorolni az irattárak felett és a törvényhatóság múltjára vonatkozóan kutatómunkát végezni a bel- és a külföldi levéltárakban- Ezeknek a feladatoknak végrehajtását messzemenően megakadályozta azonban hogy a levéltárak csekély létszámmal működtek, így éppen az anyagvédelemre fordítható idejük volt a legkevesebb. A vármegyei levéltárak továbbra is kevés iratanyagot vettek át, részint a férőhely hiánya miatt, részint pedig mert továbbra is csak a megyei közigazgatás levéltárának tekintették magukat. 265 Gyakorlatilag teljesen felkészületlenül érte levéltárosainkat az 1947. december 10-i 12525/1947. M. E. számú határozat, amely kötelezővé és sürgőssé tette az irattárakban őrzött iratok selejtezését. A papírgyárak nyersanyaghiányára való hivatkozással a rendelet végrehajtása katasztrofális eredményt hozott. Nemcsak a törvényes kereteken belül, hanem „az ezenfelül is lehetséges" selejtezéseket ráadásul rövid idő, mindössze 4 hónap alatt kellett végrehajtani. Eredmény: „hanyatt-homlok végrehajtott, ellenőrzés nélküli selejtezések (a levéltárosoknak ellenőrzésre törvény szabta joguk nem volt, egyébként sem voltak sem létszámban, sem lelkileg ilyen feladatok elvégzésére felkészülve), mindenesetre jobban megtizedelték irattárainkat, mint a magyar történelem pusztító háborús eseményei." 266 Ekkor pusztultak el jórészt a községek iratai, a családok magánlevéltárai, a különböző gazdaságok és üzemek iratai. A mértéktelen pusztítást látván az Országos Levéltár kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy hívja fel a figyelmet a közigazgatás és a történetírás szempontjából értékes iratokra. Az Országos Levéltár szükségesnek látta, hogy megküldje az alispánoknak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósága selejtezési szabályzatát és a községek selejtezési útmutatóját. Az 1948. január 23-án keletkezett körlevél pedig kérte az alispánokat, hogy a megyei és a községi közigazgatási iratok selejtezésének ellenőrzését bízzák a főlevéltárosokra. 267 A magyarországi levéltári hálózat első, átfogó rendezésére valójában csak 1950-ben került sor: 1950. július 30-án jelent meg az 1950. évi 29. tvr., majd augusztus 8-án az 1610-26/1950 (VIII. 8.) VKM rendelet, a törvény végrehajtási utasítása. b) A vármegye levéltára Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoka, Fára József, a hadi események miatt 1944. december 30-án szakította félbe szolgálatát és Pest teljes katonai felszabadítása után, 1945. január 29-én kezdte azt újra. 268 Mivel helyettese, a vármegye allevéltárnoka, Kollega Tarsoly Sándor 1944 novemberétől katonai szolgálatot teljesített, Fára 1945. április 8-ával a korábban nyugállományba helyezett Bilkei Gorzó Jánost hivatta be. A megnövekedett levéltári feladatok ellátására rendkívül csekély személyzet állt rendelkezésre. Március elején osztottak be a levéltárhoz egy-egy díjnokot, kisegítőt és altisztet 269 május utolsó hetétől pedig 8-10 közmunkára kirendelt végezte a levéltári munkát. A legfontosabb teendő a háborús károk felmérése és helyreállítása volt. A főlevéltárnok már 1945. március elején jelentette, hogy a levéltárban elhelyezett iratokban nem annyira az ostrom, 270 mint inkább az épület belsejében az ostrom alatti és utáni események okoztak zavart, rendetlenséget és részben károsodást. 271 Sértetlenek maradtak a pincében elhelyezett anyakönyvek, néhány csomót felbon95
