Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

Az előkerült iratok kivétel nélkül a Rákóczi szabadságharccal kapcsolatosak, köztük Rákóczitól 30, Bercsényitől 19, Károlyitól 3, Bottyántól 1 oklevél, de valamennyi irat 1707 — 1710 között keletkezett. Ugyanekkor „került eló'" a kuruc vármegye 1707. novembertől 1710 novemberéig terjedő jegyzőkönyve is.

152 (A vármegye főlevéltárnoka ekkor már nem Gerlóczy, hanem Sebő Antal volt.) így a szabadságharcok levéltárban őrzött iratai megmenekültek a pusztulástól és a többi megyében előforduló olvashatatlanná tétel — fekete tintával való leöntés — sem okozott kárt. A vármegye korábbi „legfőbb kincsét" — értéktelennek tartott iratai miatt — selejtezés és rendezés címszó alatt akarták megsemmisíteni. így ír erről Főglein Antal: „Kezdték Pest vármegye levéltárán. Itt azzal az ürüggyel hatoltak be a levéltárba, hogy szükség volna a helyiségre. Az iratok száma is nagy, mondták, tehát selejtezni kellene. Újra át akarták csoportosítani, ellentétben a régebbi renddel, szakok szerint és szét akarták hordani az iratokat. Csak a derék magyar levéltárnok Gerlóczy Imre ellenállásán és ügyeskedésén múlott, — aki a Bachkorszakban is a helyén maradt —, és a felforgatást meg tudta akadályozni s az iratok javarészét együtt tudta tartani."

153 Nem tudta azonban a levéltár őrizetében tartani, és a budai császári és királyi helytartósági osztály rendeletére 1855. november 26-án a Magyar Nemzeti Múzeumnak átadta a megye féltve Őrzött tárgyait: fegyvereket, serlegeket, 8 db selyemből készült vármegyei insurrectiós zászlót, megyei emlékérmeket, címereket, sőt át kellett adnia a vármegyei levéltár kulcsának megőrzésére szolgáló hímzett kulcstartót is.

154 A megyei levéltár az újonnan kiépített hivatalszervezetben Pest-Pilis megye császári és királyi főnöke irányítása alá tartozott. Ő adott utasításokat („A levéltárban szorgosan keresni szíveskedjék" — elsősorban térképeket a különböző határvitákhoz, telekkönyvi betáblázásokat, különféle osztályos pereket), a főlevéltárnok pedig neki tartozott elszámolással. A levéltár is szervesen beleépült az önkényuralom hivatalszervezetébe és az elnevezése is Pest-Pilis megyei Levéltári Hivatal lett. (A „hivatal" elnevezést 1861-ben az ideiglenesen szétválasztott két megye egyesítése után már nem használták.) Pest-Pilis megye császári és királyi főnöke közölte Gerlóczy Imre levéltárnokkal, hogy a Pest kerületi cs. kir. Főtörvényszék 3761. számú utasításával, a bécsi Igazságügyi Minisztérium rendeletére a Pest megyei Levéltári Hivatal felügyeletével a Pest megyei császári és királyi törvényszéket bízta meg.

155 A levéltár átadás-átvételének időpontja 1852. október 1. Összehasonlítva az ország többi megyéjének levéltárával, vármegyénk levéltárának helyzete kedvező volt. Nagy előnyt jelentett ugyanis, hogy a megyei főlevéltárnok már hosszabb ideje a levéltárban dolgozott, ismerte feladatait és az önkényuralom éveiben is meg tudta őrizni levéltárának anyagát. Gerlóczy Imre továbbra is ellátta a levéltári feladatokat: adatokat adott a hivatalok működéséhez és a lehetőségekhez mérten törekedett a levéltár anyagát rendbentartani és feudalizmus-kori iratokkal gyarapítani. A levéltári anyag védelme érdekében előfordult, hogy a felsőbb utasításoknak sem engedelmeskedett. így, amikor 1854. decemberében a bécsi kormányzat elrendelte a megyei levéltáraknak a közigazgatás és törvényhozás szerinti szétválasztását, Gerlóczy nem hajtotta végre. Terjedelmes indoklásában hangsúlyozta, hogy mivel a jegyzőkönyvek a közigazgatási és törvénykezési dolgokat együtt tartalmazzák, azok szétválaszthatatlanok.

158 Az önkényuralom évtizede alatt — bár a megye levéltárát számottevő károso70