Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

Mindenekeló'tt kialakította a levéltárban ó'rzött iratanyag idó'rendi alapon történő — és a fő iratkezelési rendszereket követő — hármas tagolódását. Az 1785. — esetenként 1787 — előtti iratanyagokat Archívum Antiquumnak, az ezt követő II. József korabeli irategyüttest Josephinumnak, végül pedig az új iratkezelési rend­szer szerint 1790 után keletkezett irategyüttest Archívum novum-nak nevezte el. Ballá Gábor mindenekelőtt a régebbi kor anyagát dolgozta fel, „minthogy csak a szapora rendezésre unszoltattam." 98 II. József levéltárrendezési elveinek megfelelően az iratokat a továbbiakban két fő csoportra osztotta: a peres iratokra és a közigazgatási iratokra. Rendezési munkáját a „judiciale archivum"-ban, a peres iratok között kezdte. A „iuridica acta" rendezésének megkezdése előtt azonban szükségét látta annak, hogy a Hét­személyes tábla véleményét kikérje a rendezés felől. Miként írta: „hogy az operatió­hoz egyenetlenség ne csússzon, zsinór mértékül egy rövid jegyzéket csináltam, mely a felséges Septemvirális Tábla által kevés hozzáadással jóváhagyatván, 1786. esz­tendei augusztus 1. napján 3152. szám alatt hozzáalkalmaztatás végett minden iurisdictióval közöltetett." 99 A peres iratok további tagolása: a) civiles (polgári) perek b) criminális (büntető) perek c) protestatiók (tiltakozások) d) bírósági parancsok, levelezések, iurisdictiók e) instantiák (különféle kérelmek) f) judiciale miscellanaum (vegyes bírósági iratok: hivatali jelentések, nyomo­zások, különféle szemlék, határjárások, ügyvédi megbízások és ügyvéd­vallások, zálogos levelek, végrendeletek.) 100 Ballá Gábor valamennyi „állaghoz" külön lajstromkönyvet és mutatót készített, és az egyes pereket a sorozaton belül le is számozta. A pereket általában a per kezdő événél helyezte el. Ballá Gábor a II. József rendeletére 1787-1790 között mű­ködött Dunáninneni Kerületi Fő Törvényszék alá rendelt Pest megyei Törvény­szék iratait meghagyta eredeti egységükben, eredeti, jól használható lajstrom­könyveivel. Jellemző azonban a nemesi vármegye tisztviselőjére, hogy mind a peres iratokból — még a iudicium subalternum működése közben keletkezett iratokból is — mind pedig az általa politicumoknak nevezett iratokból a nemességet érintő iratokat külön is kigyűjtötte, időrendbe lajstromozta és hozzá részletes mutatót készített. A Régi levéltár másik részét alkotó „Politicum" elnevezésű iratokat 3 soro­zatra tagolta: a) magistratualisoktól érkezett tudósítások, b) királyi, kancelláriai, helytartótanácsi rendeletek, leiratok c) különféle levelezések, instantiák, (Ezek között helyezte el a különféle jegyzőkönyveket, nemesi iratokat, lajstromokat stb.) Ezeket a sorozatokat külön helyiségbe is rakta. Megfelelően lajstromozva és mutatózva, létrehozta a „politicum archivumot"-ot. A II. József alatt 1787—1790 között keletkezett közigazgatási iratokat („Germanica") meghagyta eredeti rendjé­ben. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom