Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Szabó Attila: Mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Pest megyében 1945–1949

néven működött.

119 A 190 k. hold terület 55 hold szőlőből és 130 hold gyümölcsösből állt. A 243 alapító tag a gyümölcsös régi alakalmazottja volt. A szövetkezetbe tömörült földhözjutottak kérésére a dánszentmiklósi földigénylő bizottság a szőlő és gyümölcs területből a szövetkezet tagjai részére fél, illetve egy holdat juttatott tagonként. Ezt telekkönyvi tulajdonul kapták a tagok, de a területet nem osztották szét. Egyidejűleg egy másik gyümölcs- és szőlőtermelő szövetkezetszerű társulás is alakult Dánszentmiklóson a volt Wekerle-birtokon, Wekerle-közÖsség néven. A 200 tagú szövetkezetnek 170 k. hold szőlője és 80 k. h. gyümölcsöse volt. A két szövetkezet között már az első időben megindult a harc a korábbi birrokhoz tartozó gőzmalomért, szeszfőzdéért, olajütőért és mezőgazdasági gépekért. A malom és az olajütő a Wekerle-közösségé, a szeszfőzde (amely burgonyát dolgozott fel) a másik szövetkezeté lett. A gépeken pedig megosztozott a két szövetkezet. A tagok igyekeztek hasznosítani a nagyüzemi termelési tapasztalataikat. (A Wekerle-közösség a szőlő- és gyümölcstermelésen kívül sertés- és marhatenyésztésre állt rá.) A szövetkezetek működése az FMSz keretében történt. Mindkét szövetkezet tagjai a munkájuk után napszámbért, ezenfelül a zárszámadáskor osztalékot kaptak. 1947-ben a Gyümölcstermelők Földművesszövetkezete a Magyar Országos Szövetkezeti Központ bérgazdaságává alakult át. A Wekerle-közösség elnevezésű csoport 1948. szeptemberében termelőszövetkezeti csoport lett. Bugyi község Ürbő pusztai részén zömmel budapesti lakosokból 1947-ben megalakult „Mezőgazdasági Gépszövetkezet" tagjai „igen intenzív gazdálkodást vezettek be" az addigi pusztaföldön, „példát mutatva ezzel az újonnan földhözjuttatottaknak is".

120 Akadt néhány helyen engedély nélkül működő „vadcsoport" is.

121 A Magyar Kommunista Párt 1948. áprilisi (nyilvánosságra nem hozott) szövetkezeti irányelveiben a mezőgazdaság lassú szövetkezeti átlakításával számolt.

122 Lényegében az MDP 1948. júliusi szövetkezeti konferenciája is ezeket az irányelveket követte. A döntő fordulat 1948. kora őszén következett be. (A nyilvánosság Rákosi Mátyás augusztus 20-i beszédéből értesült a programról.) Ekkor — központi utasításra — szinte minden településen megalakították az első termelőszövetkezeteket. Az első konkrét intézkedés a haszonbérletekről szóló kormányrendelet (1948. augusztus 29.) volt. Ennek értelmében igénybe vették a 25 holdnál nagyobb bérleteket, illetve azokat, amelyek a saját tulajdonban levőkkel összesen nagyobbak voltak 40 holdnál, valamint a mezőgazdasággal nem hivatásszerűen foglalkozók 5 holdnál nagyobb birtokait. Ezeket a bérleteket földbérlőszövetkezeteknek, vagy a földművesszövetkezeteken belül alakult földbérlőcsoportoknak juttattak. A földbérlőszövetkezetek a kormányrendelet szerint gyakorolt előhaszonbérleti jog alapján vagy más címen haszonbérelt, vagy a tagok tulajdonában álló ingatlanokon irányították a termelést és termékek értékesítését.

123 Tehát ez még nem volt termelőszövetkezeti társulás, hanem csupán a tagok egyéni munkájának a megszervezése. A földbérlőszövetkezetek a 12000/1948. sz. kormányrendelet alapján létrehozhattak termelőszövetkezeti csoportokat is.

124 Csoportot legalább 10 tag alakíthatott, ha a művelésük alatt álló ingatlanok együttes területe a 30 holdat elérte. Amenyiben a haszonbérletet a földbérlő szövetkezet nem kívánta átvenni, akkor azt a 517