Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Szabó Attila: Mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Pest megyében 1945–1949
A földművesszövetkezetek feladatait újból (a korábbinál pontosabban) megállapították, amelyben a legfőbb újdonság a fogyasztói ágazat rendeletileg történt legalizálása volt. 109 A Hangya és a többi szövetkezet beolvadása 1948—49-ben megtörtént. 110 Előbb „demokratizálták" a Hangyákat és más falusi szövetkezeteket, vagyis kizárták a „kulákokat és reakciósokat", a megyében összesen 455 tagot, majd ezt követte a fúzió a földművesszövetkezetekkel. 111 Az egyesülési kampányt követően tagtoborzás is folyt. 1949. júliusában Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 252 földművesszövetkezetének már 92 ezer tagja volt. 112 Ebben az időszakban a földművesszövetkezetek valóban a mezőgazdaság általános szövetkezetei voltak. Felölelték a termelésirányítási-, szervezési, fogyasztói és termelőszövetkezeti szférákat. 1950. nyarától a termelőszövetkezetek kezdtek önállóvá alakulni és ezzel a földművesszövetkezeti és termelőszövetkezeti mozgalom egymástól eltávolodott. 113 V. A termelőszövetkezetek Amint a „Földosztás" című fejezetben utaltunk rá, a földosztás újabb problémákat vetett fel a magyar mezőgazdaságban. Az elaprózott kisparcellákon eszköz és tőke nélkül nem tudtak rentábilisan termelni az újgazdák. Ezzel egyidejűleg a nagyobb parasztgazdaságok viszont a földosztással elestek a nagy tömegű olcsó munkaerőtől. A mukaerőhiányt természetesen a háborúban elesettek és a hadifogságba lévők tömegei is fokozták. A földosztás után több mezőgazdasági termelői társulás jött létre országosan, azonban csupán néhányan bizonyultak olyan erősnek, hogy a későbbi termelőszövetkezetek alapszövetkezetei lettek. 114 A spontán társulások létrejöttének okai közt nagy súllyal esett latba, hogy a nagyszámú földhözjutott cselédség körében hiányzott a magángazdálkodás hagyománya, ugyanakkor megszokott volt számukra a nagyüzemi méretekben folytatott kollektív munkaforma. Volt olyan település, ahol csak a munka egy fázisát végezték közösen, mint Piliscsabán, ahol a kitelepített németek helyére költöztetett telepesek 1946. nyarán közösen arattak. 115 1945-ben a több évtizedes földmunkásmozgalmi hagyománnyal 116 rendelkező Abonyban a Magyar Tudományos Akadémia volt 500 holdas birtokán lakó korábbi cselédek (18 család) fogtak össze a föld közös művelésére. 117 Felszerelésüket a gazdaságban megmaradt szerszámok képezték. Állatállományuk két Ökör és egy ló volt. Ehhez kaptak a szovjet hadseregtől még két lovat. Az összefogást látva még nyolc, a községben lakó család csatlakozott a csoporthoz. Vezetőséget választottak. A tagok részesedése személy szerint történt, egyenlően osztották szét a termést. „(A vezetők még ezen felül kaptak 10—10 q gabonát.) A szövetkezet 1946. augusztusában felbomlott, amelyhez a döntő lökést a gazdasági épületek rendbehozásától visszarettenő „városiak" kilépése adta. Már a negyvenes évek végén is országosan elismert szövetkezet működött Dánszentmiklóson. A községben a földosztás előtt 55,5% volt a 100 k. hold feletti birtokok aránya, több, mint 12,4%-kal magasabb a megyei átlagnál. 118 1945. márciusában a földosztáskor ki nem osztott területen (a Ceglédi Takarékpénztár Egyesület ingatlanán) alakult meg a Dánszentmiklósi Termelő és Értékesítő Szövetkezet, amely áprilistól Dánszentmiklósi Gyümölcstermelők Földművesszövetkezete 516
