Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

67. VHL. 1926. 29. sz. (melléklet) 68. VHL. 1926. 1. old. 69. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése. Bp. 1976. 341. old. 70. U.o. 341 - 342. old. 71. U.o. 358. old. 72. PML. PPSK. vm. Törvh. Biz. alispáni iratok 8459/1927. sz. Ez az ügyirat tartalmazza a törvényhatóságok feliratainak másolatait, amelyeket azok 1920/2l-ben megküldték a megyének. 73. Csizmadia —Kovács —Asztalos: Magyar állam és jogtörténet. Bp. 1972. 658. old. 74. Egyed István: Vármegyei önkormányzat: Bp. 1929. 96. old. 75. U.o. 397-399. old. 76. Magyary —Mártonffy—Máté—Némethy: A magyar közigazgatás tükre. Közigazgatásunk ügyei és eljáró szervei Bp. 1932. Koncz János: Önkormányzat és közigazgatás Bp. 1937. 77. Csizmadia Andor: im. 416. old. Magyary kormánybiztosi megbizatását 1931-ben Bethlentől kapta. A megbízásról 1933-ban mondott le. 78. Koncz János: im. 8-25. old. és 238. old. 79. A Pestvármegyei Központ Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának az 1925-ös szabályrendelet értelmében tagja lett az elnöki tisztet betöltő alispán mellett a vármegyei előadó kar 5 tagja, valamennyi polgármester és főszolgabíró, továbbá a törvényhatóság által megválasztott 35 személy. így a megyeiek mindig többségben voltak a kultusztárca által kinevezett (5 fő), hivatalból kiküldött (8 fő) és az egyesületek által delegált (10-12 fő) tagok mellett. Az állandó Bizottság 12 tagja közül 9 a megye választott tisztviselője volt. Az ügyvezető elnökség tagjai: az elnöklő alispán, a Bizottsághoz a VKM által kinevezett titkár, a vármegyei tanfelügyelő és később a kecskeméti tanfelügyelő. A szabályrendelet értelmében a Bizottság határozatait az Elnökség hajtja végre. 80. VHL. 1926. 586. old. 81. Szerző nélkül: A váci iskolánkívüli népművelési előadói tanfolyam előadásainak vázlata. Bp. 1926. 1927-ben Nagykőrösön és Kalocsán, 1928-ban Szentendrén, Cinkotán és Keszthelyen, 1929-ben Zamárdiban és Keszthelyen volt nyári tanfolyam. 1930—1937 között a nyári tanfolyamokat a Balaton egy-egy üdülőhelyén rendezték meg. 1935-ben anyagi okok miatt elmaradt. 82. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási lexikona. Szerkesztette: Rexa Dezső, Bp. 1926. 159. old. 83. A Statisztikai Évkönyv 1920—1941 évi köteteiben találhatók meg az adatok. („A m.kir. kormány... évi működéséről és az ország közállapotáról szóló jelentés és Statisztikai Évkönyv.") 84. dr. Bocsánczy Lukács tanítói és polg. iskolai tanári oklevéllel, valamint jogi doktorátussal rendelkezett, előzőleg Esztergom vármegye (1920— 1923), majd Borsod-Gömör-Kishont vm. és Miskolc thj. város népművelési titkára volt. Idős pedagógus-népművelők (Faragó Béla ny. ált. isk. igazgató Tápiógyörgye, Várallyai Béla ny. műv. otthon, ig. Tápiószentmárton) úgy emlékeznek rá, mint aki köztiszteletben álló, közszeretetnek örvendő alakja volt a megyei népművelésnek. 85. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Bp. 1946. 158. old. 86. Felczán József írta: „Először kenyeret, ruhát, lakást adjunk annak, akit művelni akarunk. Az éhes, rongyos ember nem érdeklődik a művelődés iránt." Pestvármegyei Népművelés 1933. 414. old. 87. Agorasztó Tivadar és utóda Erdélyi Loránd annak idején résztvett a Fejérváry-kormány elleni 1905-ös megyei ellenállásban is. 88. Preszly Elemér főispán az 1937. szept. 14-i vármegyei közgyűlésen, amikor meghallotta, hogy a megyében német agitáció folyik, kifakadt, és ellenintézkedésekről biztosította a közgyűlést. 89. VHL. 1927. 602. old. 90. A Bizottság pecsétjén viszont az eredeti elnevezés nem változott meg. 91. A Hivatalban stabil előadói gárda alakult ki. Kiss Árpád 1926-tól, Baráth Béla 1929-től, Csatári János 1932-től, mindhárman kimutathatóan 1945-ig hivatalukban maradtak, de a többiek is 8 -10 évet töltöttek el ott. 92. Évkönyv I. 1928. 443-447. old. 93. Névelős Gyula, a VKM népművelési ügyosztályának vezetője a húszas évek végén lemezre játszatta Kodály és Bartók népdalfeldolgozásait. Ezeket a lemezeket aminisztérium a megyéknek ajándékozta. Névelős Gyula fia, Névelős Ágoston közlése. 497