Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között
letek összehívására. Az igaz, hogy az ilyenfajta jogi aktus a magyar jogfejlődésben nem volt ismeretlen, 25 de a népművelés területén — úgy tudjuk — először ekkor tapasztalható, s ez annak a küzdelemnek volt a speciális vetülete, amely az állami életben az államigazgatás és az Önkormányzatok között a korszerű közigazgatásért már évtizedek óta tartott. Arról, hogy a felemás jogi megoldás a későbbiekben mi mindent eredményezett, illetve, hogy a különböző erők azt hogyan próbálták meg értelmezni, illetve kihasználni, a továbbiakban még ejtünk néhány szót. Az említett szabályrendelet kormányhatósági jóváhagyása körül nehézség támadt — ennek okát az iratokból, ha pontosan nem is tudjuk meg, de következtethetünk rá. 26 A vármegyei bizottság megalakulását a VKM sürgette, a szabályrendelet elfogadását a vármegye. A levélváltások során a VKM arra hivatkozott, hogy időközben jóváhagyását megadta, és azt az Országos Szabadokatatási Tanácsnak küldte meg. A Tanács pedig azt állította, hogy a vármegyei királyi tanfelügyelőnek, mint a bizottság leendő ügyvezető elnökének adta át az engedély másolatát; a tanfelügyelő mitsem tudott az egészről... Végül is 1922 augusztusában került elő a „már" 1921. aug. 10-én Bibó államtitkár által aláírt engedély. Miért volt ez a huzavona ? A VKM rendelete 1919-ben olyan törvényhatósági bizottság megválasztásáról intézkedett (a rendelet megfogalmazása nem volt egyértelmű), amelynek működését vármegyei szabályrendelettel kellett biztosítani. Az azonban csak a látszat volt, hogy a bizottság — mert elnöke az alispán lett volna — a megye kezében maradhat. A tényleges irányítást a VKM által kinevezendő titkár és az ügyvezető elnöki tisztet betöltő tanfelügyelő kezébe szánta a felső hatóság. A megyei szabályrendeletet viszont — amely formailag ugyan a VKM összes követelményének eleget tett — úgy szerkesztették meg, hogy az lehetővé tegye, a bizottság egyértelműen, minden hivatalos függősége ellenére is a vármegye kezében maradjon. Érdemes részletesen idézni a szabályrendelet feladati részét. Eszerint a megyei (és a kerületi, városi, helyi, azaz községi) szabadoktatási bizottság(ok) feladata: a) az iskolán kívüli — felnőttek — oktatásának összes ágazatait érdekkörébe vonni, a vármegye területén rendszeresíteni, egyöntetűen szervezni, támogatni és intézményesen fejleszteni, aminek elérésére: 1. analfabéta tanfolyamokat szervez; 2. mezőgazdasági és ipari (gyári, — bánya-) munkások számára továbbképző (ismeretterjesztő) tanfolyamokat (sorozatos előadásokat) rendez; 3. a műveltebb társadalmi osztályok számára szórakoztató és népszerű tudományos (egyes vagy sorozatos) előadások kapcsán a tudományok újabb vívmányait megismerteti és ösztönzést ad az értelmiség közművelődési tevékenységére; 4. ifjúsági egyesületeket szervez, a meglévőket érdekkörébe vonja, azok körében dalosköröket, zenekarokat, testedző sportköröket alakít s az ijúsági egyesületek egységes működését irányítja; 5. nép- és nyilvános könyvtárakat, olvasószobákat állít, s a meglévőket gyarapítja; 461
