Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

lású vasúti tisztviselő vallotta: „Tanú a diktarúra idején ellenforradalmárnak tekintette, s mint ilyen megfigyelés alatt állott... a diktarúra elnöke le is akarta tartóztatni s e végből Orbán tanítót törekedett maga mellett felhasználni, de fellépése (t. i.: Orbán tanítóé) és magatartása folytán nem történt meg a letartóztatása."

59 Orbán Vince tanító 1932-ben Szánkon — minden „zavar" nélkül — taníthatott. A felsorolt esetek sokasága bizonyította, hogy a Tanácsköztársasággal kapcsolatos milyen sokféle tettért, gondolatért, vagy a „tetteknek" ,„gondolatoknak" puszta gyanújáért az óvónők, tanítók tanárok felfüggesztése, fegyelmi elárása, majd büntetése következhetett be. A következő példa bár — egyetlen a maga „nemében" jól — szemléltette mi mindent meg lehetett akkor „úszni" — felfüggesztés nélkül. Soroksárpéteri község nevével a korábbiakban már megismerkedtünk. A falucska egyik tanítója — Polyánszky Gyula — ellen a vármegyei tanfelügyelőségre az a feljelentés érkezett, hogy „... a lakása mellett lévő tanteremben a nyári szünet alatt libákat tartott ..." Dr Petri Mór tanfelügyelő kivizsgálta a „libaügyet", s gépelt, aláírt levélben tette meg jelentését a közigazgatási bizottságnak: „.. . fegyelmi vétség tenyállandékát nem meríti ki". Meglepő állítása alátámasztására fontos indokot kutatott fel Polyánszky Gyula tanító védelmében: „. . . tanítványainak sapkájáról a vörösszalagokat leparancsolta és helyébe a nemzeti színű szallagok viselését rendelte el."

60 A legmeglepőbb az, hogy a szigorú közigazgatási bizottság mindezt — egyetértőleg — tudomásul vett, mert az ügyet, eljárás nélkül, lezárta! Bizonyára úgy ítélték meg: nem olyan nagy baj az, ha a tanteremből istálót csinált a tanító, ha egyébként jó „hazafi", III. 1919. végéig kb. 200—250-re tehető a már elrendelt, vagy előkészületi szakaszban álló fegyelmi ügyek száma Pest—Pilis — Solt—Kiskun vármegyében. Ezeknek döntő többsége — kb.: 200 — a közoktatás területére esett. A fegyelmi ügy „áradat" megfélemlítő hatását jól érzékelteti, ha összehasolítjuk az alati táblázat adataival: 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 Polgári isk. ig. — 1 1 1 1 1 1 6 Igazgató-tanító 1 1 3 2 3 — — 9 Tanító 9 8 J7 13 12 11 10 80 Szolgabíró 1 1 3 1 1 1 8 Bíró — 1 — 1 — 1 — 3 Jegyző 5 4 5 2 7 4 4 31 Anakönyvvez. 2 2 — — — — 4 Rendőr 2 — — — — — — 2 Rendőrtiszt — 2 2 — 1 — 6 Erdőőr 1 — — 1 — — 3 írnok 1 1 — — — — 1 4 Polgármester 1 — 1 1 — — 4 Állatorvos 3 — 1 — — — — 4 Orvos — — — — — 1 2 Szülésznő 1 1 1 — — — 3 Közgyám 1 — — 1 — 3 Községi ellenőr 1 3 — 1 — — — 3 Egyéb 2 3 6 2 2 2 4 21 Összesen 30 24 42 26 30 21 22 195

61