Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

folyamra. Az ellene felhozott vádak — még ha igazak lennének is, semmit sem bizonyítanak, mert egészen kicsinyesek, sőt nevetségesek. De ami legfőbb vád lehetne, hogy az — Internationálét énekeltette — s a kommunizmusról tanította a gyermekeket — ez nem őt, hanem az igazgatóját illeti, aki — saját bevallása szerint — maga adta a szöveget betanulás végett, a dallamát ő tanította, s ő követelte, hogy a kommün eszmék tanításának nyoma legyen az osztály könyvbe. De azt hiszem ez a vallomás illetve beismerés, amit a fegyelmit vezető szolgabíró előtt — s az én jelenlétemben tett — nincs a jegyzőkönyvbe fölvéve."

39 Mennyi minden kimaradhatott még akkor, azokból a „jegyzőkönyvekből"! „Ezeket a tanítónő ellen vád gyanánt felhozni éppen az ő részéről, legalább is nagy merészség, mert a fegyver hátra sülhet el. A szabad szerelemről való tárgyalás, mivel ez csak a tanítónők között történt privát beszélgetés volt — amidőn azt éppen Schmidt Róza nevetség tárgyává tette: nem képezheti semmiféle vád alapját. Erről s a többi vádakról a tanítónők közül többen tanúskodni óhajtottak — de kihallgatva nem lettek. Ép így nem lett kihallgatva káplánom, Decsi Géza, aki előtt midőn őt az iskolából kitiltották — a vádlott tanítónő így nyilatkozott: „Nem baj tisztelendő úr, majd tanítom én a vallástant — ingyen!" Végre, amit én is igazolok — e tanítónő a kommunizmus alatt is rendszeresen járt a templomba ... Ezek után kérdem, nincs-e igaza ezen igaztalanul meghurcolt tanítónőnek, hogy az ellene felhozott vádakat csak a gyűlölet sugalmazhatta ... őszintén mondhatom, hogy fegyelmi eljárást — a megszégyenítő meghurcoltatást — ő érdemelte meg legkevésbé. ... mint buzgó és példás tanítónak méltó elégtételt adni kegyeskedjék."

40 Néhány részlet a „tanúk" és a „bepanaszolt" tanítónő válaszából: Fülöp László, 30 éves, r.kath. vallású, nős, igazgató: „Az átképzőtanfolyamot megelőzőleg már beszéd tárgyát képezte, hogy Rajicsné előadásra egy stílszerű ruhát csimáltat magának. Várakozásunkban nem csalódtunk, mert Rajicsné tényleg megjelent egy szovjet csillagokkal hímzett vörös ruhában, szürke kalapja vörös páros kalapáccsal díszítve, melyet azután állandóan hordott." Meskó István, 41 éves, ág. ev. vallású tanító: „... csakugyan ilyen öltözetben jelent meg, amely vörös ruha szovjet kék csillagokkal volt díszítve, sapkáján pedig más alkalomkor is állandóan kettős vörös kalapácsos jelvényt hordott ..." Rajicsné, Schmidt Róza, 52 éves, r.kath. vallású, férjes bepanaszolt a fentiekkel szemben állította: „Csillaggal átszőtt piros ruhám nincs: kalappal nem jártam az átképző tanfolymra — e tényt az egész tanítóság igazolhatja. ... Kihallgatásom alkalmával mondtam, hogy 7 éves bordó szoknyám van, állításomat igazolhatja Puchtinger Meláni tanítónő, akitől 7 év előtt a szabásmintát kértem. ... a világháború alatt elrendelt „hadi imát" csak egyedül én imádkoztattam. ... Az ünnepélyen nem volt kabátomon jelvény. Meskó István kérdőre vont s követelte a piros könyvet. Neki és Fülöpnek vezetői jelvény volt és piros könyv a kezükbe. Én Meskó István feleségétől kértem — s mivel már piros nem volt neki — barnát adott nekem. ... ennyi rosszindulattal egy szentet is ki lehet végezni ..." Az aligha ítélhető meg „hiteles" objektivitással, hogy a szoknya színe piros vagy csak „ártatlan" bordó volt, mert ezt még akkor sem tudták mindenki részére megnyugtatóan „lezárni", amikor a bajt okozó ruhadarab abszolút „autentikus" bizonyítékul szolgálhatott. Az esperes-plébános, pápai kamarás 1920. ápr. 25-én írta nyilatkozatát a közigazgatási bizottságnak, de nyilatkozata s kérdése alapján „csak annyit tudott elérni, hogy a tanítónő nyilvánosan kihirdetett „dorgálás" fegyelmi büntetést kapott, amit 1925. március 23-án töröltek.

41 439