Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

1920. január 15-én Kalocsán egy évi fogházra ítélték. Május 3-án közölték a miniszter határozatát: „Tekintettel arra, hogy a tanító egy évi börtönbüntetésre ítéltetett, Összes illetvényeinek beszüntetése iránt egyidejűleg intézkedtem."

14 A családja keresó' és kenyér nélkül maradt. A nagy nélkülözések következtében 1920. szeptember hó elején felesége az öngyilkosság határáig jutott. Mandics Marin gazdasági szaktanító esetében a monori állami iskolák gondnoksága aug. hó 28-án tartott ülésén határozott: „... úton-útfélen főleg a földművelő népséget igyekezett meggyőzni a kommunizmus egyedül üdvözítő voltáról. A tanító átképző tanfolyamon 3 szemináriumi előadást is tartott, melyek mindegyike hemzsegett a régi rendszer ócsárlásaitól s a kommunizmus dicsőítésétől. Előadásai csupa lazításból állottak. Hogy vérszomjas kommunista, midőn, mint a sátoraljaújhelyi vörös vérengzések szemtanúja, imígyen adta elő ott szerzett benyomásait: „Öröm volt nézni, óh, hogy lógtak ők, a fehérek..." Mandics Marin gazdasági szakoktató fellebbezéséből: „... Jó akaróimnak volt gondja rá, hogy ez a vád a sátoraljai ügyészséghez is eljusson, ahol természetesen ez alapon megindították ellenem a bűnvádi eljárást, le is tartóztattak, azonban a lefolytatott nyomozás megállapította, hogy a kommunizmus idején Sátoraljaújhelyen ... nemcsak, hogy én nem akasztottam senkit, de Sátoraljaújhelyen egyáltalában senkit ellenforradalmi tevékenység miatt föl nem akasztottak." Ezt a tényt a miniszter sem tudta cáfolni, de a megtartott szemináriumokért „... állásából való elmozdításra ..." ítélték.

15 Pardely István újkécskei községi igazgató-tanító elleni vizsgálat megindításához a község „elöljárósága" — az iskolaszék elnökségével együttesen — szolgáltatta a „terhelő" adatokat 1919. szeptember 21-én: „... a múlt év novemberi, forradalomkor a felbőszült tömeggel megalakította a szociáldemokrata pártot, amelynek elnöke is lett. Pártja tekintélyes számot képviselt. ... Munkája nagy visszatetszést szült s a józanabb községi lakosság részéről feljelentetett a tanfelügyelőségnek, ki őt munkájáért megdicsérte és a dicsérő levelet az összehívott községi lakosság előtt felolvasta, nagy örömmel. ... Ő kijelentette, hogy gyermeke vallás tanítását nem óhajtja. Május 1-én tartott beszédében erősen a kommunizmust éltette, s kijelentette, hogy ezen eszmének élnie kell, mert ha netán valami rendkívüli, előre nem látható esemény jönne közbe ... a nép ismét a rabló burzsoázia és a régi rezsim kalózainak hatalmába, karmaiba kerülne, miért is felhívja a népet, hogy akár vére árán is mentse meg a kommunizmust és annak éltető igazságait."

16 Azzal nem foglalkoztak, hogy 1918. novemberében a nép miért jutott, olyan helyzetbe, ami a felbőszüléséhez vezetett, de Pardely István igazgató-tanító kommunistaságát egy — szerintük minden vitán felül álló — ténnyel igyekeztek bizonyítani: „... a községünket ... megszálló román katonai parancsnok már listával vonult be a községünkbe, mely listán Pardely István neve mint első szerepelt, mint veszedelmes kommunista. ... Határt nem ismerő izgatásának, és lazításának híre már a Tisza túlpartját megszálló román katonaságnak is tudomására jutott... Őt azonnal elfogták ..." Nem lehetett kétséges: a román katonaság ugyanazon személyektől tudhatott Pardely Istvánról, akik 1918-ban a tanfelügyelőségnél feljelentést tettek ellene. A románok letartóztatták, ami azt is jelentette, hogy: „... az igazgató tanító ellen okvetlenül meg fog indítatni a bűnvádi eljárás is, amint román letartóztatásából haza szabadul." 1920. március hó 8-án emeltek vádat ellene. A gyorsított eljárás „eredményeként" 1920. július hó 6-án a miniszter értesítette: „Minthogy nevezett, a jogerős bírói ítélet következtében a 428