Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Héjjas Pál: Iparigazgatás és iparszervezés Pest megyében a dualizmus első évtizedeiben
A gyárszemle ívek az iparhatóság jelentésének kíséretében a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumnak lettek megküldve. Az iparhatósági megbízottak rendszeresen (negyedévenként) közös ülést tartottak, ahol a résztvevők beszámoltak tapasztalataikról. Az itt felvett jegyzőkönyvet az iparhatóság útján a minisztériumnak felterjesztették. 40 Az iparhatósági megbízottak javaslataikkal közvetlenül is megkereshették a minisztériumot, ha azokkal az első fokú iparhatóság nem foglalkozott. Az eddigiekből kitűnik, hogy az iparigazgatásban az első fokon a munka nagy része az iparhatósági megbízottakra hárult. Ők végezték el azokat a feladatokat, melyekre az iparhatóságnak egyéb teendői miatt ideje sem lett volna, vagy úgy is szakértőket kellett volna igénybe vennie az elintézésükhöz. 41 Miként az első fokú iparhatóságot az iparhatósági megbízottak, úgy a másodfokút az ipartanács segítette munkájában. Minden törvényhatóság köteles volt ipartanácsot alakítani. 42 Ennek feladata volt véleményt adni mindazon iparügyi kérdésekben, melyekben a másodfokú iparhatóság hozzá fordult. Tagjait a közigazgatási bizottság és az illető kereskedelmi és iparkamara választotta (mindegyik kettőt-kettőt) a törvényhatóság területén lakó iparosok és kereskedők közül. Ezen kívül még 2-2 póttagot is választottak. A törvényhatósági ipartanács elnöke az alispán, illetve a polgármester volt, jegyzője pedig a törvényhatóság által kirendelt hivatalnok. Az ipartanács tagjait egy évre választották, mégpedig október 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra. A választást itt sem lehetett visszautasítani. Pest megyében az ipartörvény hatályba lépte után néhány nappal, a közigazgatási bizottság 1884. október 9-én tartott ülésén választották meg az ipartanács tagjait. A választás titkos volt. Az ipartanács rendes tagja lett Javoritzky Ferenc szitás mester, az újpesti ipartársulat elnöke és Zwick János kádár mester, soroksári lakos. Póttagok lettek: Handl Kálmán váci és Paholszky József promontori (budafoki) kereskedők. A kamara részéről rendes tagnak Wolfner Lajos újpesti és Reitter István váci iparosokat, póttagnak Reiser László váci és Ungvári Ferenc ceglédi iparosokat választották meg. 43 Az iparhatóságok feladata néhány új vonással bővült 1884 után. Ekkor intézkedtek a munkakönyvek bevezetéséről is. Az ipartörvény indoklása szerint erre azért került sor, mert „általános a panasz a fegyelmetlenség ellen." 44 A munkakönyvek kiállítása az első fokú iparhatóság feladata volt. A törvény szabályozta a munkakönyvek kiadásának, kezelésének és pótlásának módozatait. A kiállítás egységes megvalósításáról a törvény végrehajtására kiadott rendelet intézkedett. 45 Ha egy segéd munkakönyv nélkül dolgozott, az kihágásnak minősült és büntetést vont maga után. Ebben az esetben a felelős elsősorban a munkaadó volt. 48 A munkakönyvekről a kiállító iparhatóság pontos jegyzéket tartozott vezetni. Az iparhatóságok ezen kívül más nyilvántartásokat is vezettek. Ilyen volt az iparlajstrom, tanonclajstrom és segédekről, illetve gyári munkásokról vezetett nyilvántartás. Az iparlajstromba minden iparbejelentés és telepengedély bekerült. Az iparlajstromból a könnyebb kezelhetőség biztosítására többféle készült: A jelű: a képesítéshez kötött iparosokról B jelű: az engedélyhez kötött iparosokról C jelű: a gyárosokról D jelű: a kereskedőkről E jelű: egyéb iparosokról. 408